Antal Dániel, a vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos elmondta: a brüsszeli magyar képviselet megkeresésére az Európai Bizottság megerősítette, hogy levelet küldtek a magyar közlekedési tárcának, azonban erre a szaktárca hivatalos magyar választ azért nem adott, mert a hiteles példány még nem érkezett meg. A miniszteri biztos hivatalában a FigyelőNet érdeklődésére elmondták: a hivatalos levél mind a mai napig nem jutott el a magyar illetékesekhez, annak csak e-mailben elkldött változatát olvasták eddig. Ennek ellenére a Brüsszelbe utazott magyar közlekedési delegáció a levél feladójával tisztázza a kialakult helyzetet.
Információink szerint a brüsszeli viszgálatot a Floyd Kft. kezdeményezte, mert a vasúti árúszállítással foglalkozó cég úgy érezte: mozdonyát és szerelvényeit a MÁV jogtalanul állította félre, ezzel akadályozva a versenytárs munkáját. Az elméletileg liberalizált magyar vasúti piacon ugyanis a MÁV nemcsak szállítóként, de hatóságként is részt vesz a vasúti közlekedésben. Ebből adódhat, hogy egyes intézkedései során keveredik a szolgáltató és a szabályozó szerep.
A vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy a bizottság megkeresését nagy súlyú ügyként kezelik, a levélben szereplő iparvágány-ügy és a szabályozási szervezetek működőképességének kérdése ugyanis valós probléma Magyarországon.
Antal közölte, hogy május 4-én létrejött egy munkacsoport az érintett hatóságok (a közlekedési felügyeletek, az egyes hatósági jogokkal felruházott VPE Kft, a Gazdasági Versenyhivatal, az Iparvágányhasználók Szövetsége, az iparvágány-problémát eddig hivatalosan panaszoló vasúttársaságok, valamint a GKM szakfőosztálya) részvételével, amely első ülésén tisztázta a problémát, és igyekeznek azonnali, áthidaló megoldást adni a Bizottság levelében hivatkozott problémákra, véglegesen pedig az ősszel a parlament elé kerülő Vasúti törvény és az ennek nyomán felálló Magyar Vasúti Hivatal szünteti meg a szakmai körökben iparvágány-problémának nevezett helyzetet. Jelenleg ugyanis nem egyértelmű, hogy a formálisan a MÁV tulajdonában lévő vágányokat kik és milyen feltételek között használhatják. Így a MÁV által jelenleg “iparvágányként” kezelt infrastruktúrához a versenytársak nem mindig jutnak hozzá.
Antal Dániel reményét fejezte ki, hogy a közlekedési helyettes államtitkár vezetésével Brüsszelben tárgyaló apparátus és a bizottság képviselői tisztázni tudják a vasúti liberalizáció helyzetét, a Bizottság elfogadja a helyzet megoldására tett magyar erőfeszítéseket, és nem indul eljárás ebben az ügyben Magyarország ellen.