Belföld

Kósa Lajos: a magyar jövő Debrecenben épül

Mintegy 600 milliárd forintért. A kormány jóváhagyta a város tízéves fejlesztési tervét.

A kormány, elsőként a nagyvárosok közül, jóváhagyta Debrecen fejlesztési koncepcióját. Palkovics László innovációs miniszter azt mondta, az a cél, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Sőt.

Debrecen belátható időn belül ne csak a keleti régió, hanem a szomszédos országok számára is igazodási pont legyen.

A miniszter azt mondta, a mintegy 600 milliárd forint forrásigényű Debrecen 2030 program öt pillére: a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, a kultúra és a városfejlesztés. A politikus Debrecent az ország egyik „legfőbb városának” nevezte, bár jelezte: az Orbán-kormány fejlesztési politikája nem tesz érdemi különbséget a kis- és a nagy települések között.

Számunkra minden esetben egy cél van: a magyar emberek egészségének, egyre javuló életszínvonalának és a jövőbeni terveik megvalósításának együttes támogatása.

Azt állította, a települések évek óta pártpolitikai csatározásoktól mentesen fejlődnek.

Debrecen fejlődési története példaértékű, igazolja a kabinet fejlesztési stratégiáját, mondta Palkovics, aki szerint

Debrecen a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadban akarja megnyerni,

minőségi oktatással, vonzó jövőképpel hívja a fiatalokat.

Százmilliókat különített el az elitiskolára a debreceni önkormányzat
Közpénzből finanszírozzák a gazdag családok gyerekeinek taníttatását.

Külön kiemelte a repülőtér bővítését, a várost elkerülő keleti körgyűrű folytatását, a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését. Palkovics László szerint három projektciklust terveznek: az elsőben (2021-2023 között) 50 milliárdos költségvetési támogatást adnak a városi és egyetemi infrastruktúra fejlesztésekre.

A miniszter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a Debrecen 2030 program 600 milliárdos összköltségvetése tartalmazza a már korábban bejelentett programelemeket: az észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó több mint 130 milliárdos infrastruktúra és a 35 milliárdos oktatási fejlesztéseket. A programhoz egyébként a központi költségvetési források mellett városi pénzeket, kohéziós és piaci forrásokat is igénybe vesznek – fűzte hozzá.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere azt mondta, a Debrecen 2030 program korszakalkotó,

meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére.

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője máig ható történelmi példákat is sorolva azt mondta,

a magyar jövő Debrecenben épül.

A Debrecen 2030 programot a város volt polgármestere magyar, patrióta, jövőt építő, nyitott szemléletű fejlesztésnek nevezte, majd megjegyezte: a siker kulcsa a debreceni Református Kollégium épületén olvasható: „Orando et laborando”, imádkozzál és dolgozzál.

A politikus ezt Facebook-oldalán azzal egészítette ki, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely a fejlesztésekkel országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá válhat.

Debrecen sikeres város lesz, és ha sikeres lesz, akkor az ország is az lesz.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az összefogást emelte ki, mondván, az innovatív klaszterek rendszerében az elmúlt években komoly együttműködés jött létre az egyetem, az önkormányzat, az ipar, a pénzintézetek és a kormányzat között. Bács Zoltán egyetemi kancellár hozzátette: a Debrecen 2030 program keretében 2023-ig 15 milliárd forintot fordítanak egyetemi infrastruktúrafejlesztésére, 19 milliárdot pedig műszaki és informatikai beruházásokra.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik