Köztudott, hogy az új koronavírus leginkább az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre jelent veszélyt. A hajléktalan emberek inkább a leromlott egészségi állapotuk miatt váltak kiszolgáltatottá az elmúlt hónapokban.
Éppen ezért az egészségügyi ellátáshoz hasonlóan a hajléktalanellátó szervezeteknek is szigorú szabályokat kellett bevezetniük annak érdekében, hogy a fedél nélkül élőket befogadó intézmények ne váljanak a járvány gócpontjává. Kihívás volt számukra az is, hogy az utcán élőkhöz eljuttassák az információkat, és minél többüket behívják az ellátó intézményekbe.
Drasztikus döntések, emberséges szabályok
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is több intézményt működtett, ezért már a vírus magyarországi megjelenésével és a járvány terjedésének korai szakaszában megszorító lépésekről döntöttek. „Az első szabályok azt a cél szolgálták, hogy egy légtérben egy időben kevesen tartózkodjanak a szállókon, kerüljék a kontaktokat, és megkértük arra a hajléktalan embereket, hogy próbálják meg ne elhagyni az intézményeket, hogy ne hozzák be a vírust” – magyarázza Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője, aki hozzátette: később a veszélyhelyzet miatt drasztikusabb döntést is meg kellett hozniuk: ki-és bejárási tilalmat vezettek be, így új lakók nem tudtak beköltözni. Ez egy nehéz döntés volt, és nehéz volt nemet mondani azoknak, akik jönni akartak – idézte fel a szakember a döntés mögött húzódó folyamatokat.
Nem voltak azonban magukra hagyva azok, akik az utcán maradtak és ellátást igényeltek. Azon túl, hogy a szociális munkások folyamatosan informálták őket a járvány veszélyeiről és alakulásáról, az intézmények bizonyos szolgáltatásokat kiszerveztek, így aki elvitte ruháit, annak a biztonsági és higiéniai szabályok betartásával kimosták azt, és ételt is adtak ki azoknak, akik ezt igényelték. Mindezt anélkül, hogy be kellett menniük a szállóra.
Emellett az intézmények – azok is, amelyek a járvány előtt csak éjszakára nyitottak ki – átálltak 0-24 órás működésre a hét minden napján, ezzel biztosítva azt, hogy a rászorulók egész nap bent maradhassanak és megkapják a szükséges szolgáltatásokat – magyarázta Morva Emília.
A hajléktalanoknál valamivel később realizálódott a vírussal szembeni félelem, idővel azonban megértették, hogy ezek a szabályok értük vannak. Elfogadták azokat, és többségük kompromisszumkész volt. Persze voltak olyanok, akik nem tudták vállalni a szabályokat, és inkább a kiköltözést választották. Ezt mindig nehezen fogadtuk el, de annyival könnyebb volt a helyzet, hogy kint az utcán jó idő volt, nem kellett attól tartani, hogy kihűlnek
– tette hozzá a szakember.
Kiesett bevétel
A hajléktalanokat is érintették a munkahelyi leépítések, hiszen sokukan a szállókról is eljárnak dolgozni, jellemzően az építő- és vendéglátóiparba. Többségük alkalmi munkákat kap, de van olyan is, akinek bejelentett állása van. Utóbbiak meg tudták oldani, hogy szabadságra mentek, vagy megegyeztek a munkáltatóval. Sokan azonban feketén tudnak csak munkát vállalni, így az ő helyzetüket különösen megnehezítette a járvány miatti korlátozások bevezetése: a szállókon életbe léptetett kijárási tilalom miatt sokuk elveszítette a munkáját.
A hajléktalan emberek klasszikus bevételi forrása a kéregetés és a Fedél nélkül című újság árusítása. Közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után jóval kevesebben közlekedtek az utcákon és használták a tömegközlekedési eszközöket, ezért ezek a bevételi források jelentősen megcsappantak a hajléktalanok számára – világított rá egy másik problémára Morva Emília.
Fokozatos nyitás szigorral
A szakember fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy külön intézményt jelöltek ki azok számára, akik kórházi ellátást követően vennék igénybe a szállókat. A hajléktalanoknak a központi elkülönítőben kell eltölteniük két hetet, mielőtt belépnek a szálló ajtaján.
Bár az általános kijárási korlátozások enyhülésével a szigor csökkent, a korlátozó szabályok egy ideig még életben maradnak a hajléktalanokat ellátó intézményekben. Morva Emília elmondta, szigorú feltételekkel ugyan, de kinyitják a Máltai Szeretetszolgálat nappali melegedőit, ahol egy időben csak korlátozott számú ember tartózkodhat, és rendszeresen fertőtlenítik a helyiségeket. A szállókra is vesznek majd fel új lakókat, szem előtt tartva a zsúfoltság elkerülését. Az, aki egészségügyi intézményből jön, továbbra is a központi megfigyelőben kell eltöltenie két hetet. Morva Emília becslése szerint június elejére rendeződhet vissza a vírus megjelenéskori állapotra az ellátórendszer.
Szponzorált tartalom
A Máltai Szeretetszolgálat Magyarország egyik legnagyobb karitatív szervezete, amely mindennapos tevékenysége során 13 ezer ember ellátásáról gondoskodik. Feladatait az óvintézkedéseket betartva a járvány alatt is folyamatosan ellátta, tapasztalatait, tanácsait pedig egy weboldalon foglalta össze, melyről bővebben itt írtunk. A cikk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával készült.
Kiemelt kép: Kovács Bence /Magyar Máltai Szeretetszolgálat
