A Lancasteri Egyetem kutatóinak elmondása szerint kétségtelen ugyan, hogy a biomassza sokkal szimpatikusabbnak tűnhet bármely fosszilis energiahordozónál, de csak akkor, ha az ember kizárólag a szén-dioxid-kibocsátásra koncentrál.
A kutatást vezető Nick Hewitt azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy azok az erdei növények, melyeket leginkább használnak a biomasszás energiatermeléshez – a nyárfa, a fűzfa és az eukaliptusz -, növekedésük során rengeteg izoprént bocsátanak ki. Ez viszont más szennyezőanyagokkal párosulva ózont hoz létre.
Az ózon sajnos kizárólag az ózonrétegben hasznos – a felszínen becslések szerint 22 ezer ember halálát okozza egyedül Európában. A Reutersnek nyilatkozó kutatásvezető abbéli félelmeit osztotta meg a hírügynökséggel, melyek szerint a biomasszához szükséges ültetvények jelenleg tervezett bővítése évente további 1400 halálhoz vezethet, ráadásul akár 1,5 milliárd dolláros kárt okozhat az öreg kontinens mezőgazdaságában, mivel az ózon korlátozza a haszonnövények növekedését.
Javaslata szerint a biomassza akkor lenne igazán környezetbarát, ha genetikai módosításokkal csökkenteni lehetne a növények izoprén-kibocsátását, és az energiatermeléshez szükséges ültetvényeket a légszennyezett városoktól minél távolabb hoznák létre.
