Kína hetekig cenzúrázott az interneten az új koronavírussal kapcsolatban megjelenő minden hivatkozást, mielőtt hivatalosan is beismerte, milyen kiterjedt a járvány – állítja egy kedden Kanadában közzétett tanulmány.
A vírus már decemberben megjelent a közép-kínai Vuhanban, amelynek mintegy 11 millió lakója január vége óta van karanténban. A betegség súlyosságát azonban csak január 20-án ismerték be nyilvánosan, amikor Hszi Csing-pin elnök utasítást adott a felszámolására.
A Torontói Egyetem intézeteként működő, az információellenőrzésre szakosodott Citizen Lab szerint az olyan általános kifejezések, mint „az ismeretlen vuhani tüdőgyulladás” vagy a „vuhani egészségügyi bizottság” már a járvány első heteitől tabuk voltak több kínai internetes alkalmazásban.
A stabilitás nevében bevett gyakorlat Kínában, hogy az internetes cégóriások megtisztítják a politikailag kényes vagy nem kívánatos, gyakran „híresztelésnek” minősített tartalmakat.
A vírus megjelentése után a vészharangot megkongató több orvost vádolt meg a rendőrség rémhírterjesztéssel. Közöttük volt az immár nemzeti hősként tisztelt Li Venliang is, aki február elején halt bele a vírus okozta betegségbe. Halálhírére szokatlan bejegyzések tömegei követelték a szólásszabadságot a közösségi médiában, illetve bírálták a vuhani tartományi vezetőket, akiket az információ eltussolásával vádoltak. Több vezetőt menesztettek is állásából.
December vége és február közepe között a Citizen Lab több mint 500 blokkolt kulcsszót és mondatot talált YY élő videómegosztó portálon és az igen népszerű WeChat üzenetküldő alkalmazáson. Egyes cenzúrázott szavak később hivatalossá vált értesülésekre vonatkoztak, mint például a vírus emberről emberre terjedésére.
A két alkalmazásban is kulcsszavak széles skáláját cenzúráztak, ezek között voltak a kínai vezetőket bíráló megjegyzések, illetve a tényekre vonatkozó információk. A Citizen Lab megfigyelései szerint február 14-én például a „tüdőgyulladás”, „a betegség megfékezése és megelőzése”, a „vírus” és az „orvosi folyóirat” szavakat tartalmazó üzeneteket cenzúrázták.
Sajátos esetről van szó, amikor az információáradás gátlása elméletileg károsíthatja a közegészséget,
jelentette ki Lotus Ruan, a Citizen Lab kutatója. Február eleje óta Hszi Csin-ping az online viták még szorosabb ellenőrzését szorgalmazta, hogy „pozitív energiát” és „stabilitást” biztosítsanak az országnak.
Kiemelt kép: szájmaszkot viselő kutya Pekingben. Fotó: NICOLAS ASFOURI/AFP
