Tény, hogy a Voyager-1 történelmi teljesítményéről nem először tudósítunk: már 2010-ben megírtuk, hogy mire “készül”, majd 2011 nyarán már arról számolhattunk be, hogy “csupán” 17,5 milliárd kilométerre van a Naprendszer szélétől. Az űrszonda tavaly nyáron már a határon mozgott, azonban egy új tanulmány szerint immáron tényleg-tényleg kijelenthetjük, hogy egy ember alkotta tárgy végleg kirepült a csillagközi térbe.
A Voyager-1 egyébként hatalmas utat tudhat maga mögött: 1977. szeptember 5-én indították el, 1979-ben megjárta a Jupitert, 1980-ban pedig a Szaturnuszt is, s azóta óránkénti 62 ezer kilométeres sebességgel száguld a mélyűr irányába. De.
De a NASA Voyager-csapata a sajtóhírekre reagálva ki kellett mindenkit ábrándítson. Saját méréseik szerint az űrszonda továbbra is a “mágneses sztráda” névre keresztelt térben mozog, ami a Naprendszer és a csillagközi tér közötti határvonalnak számít.
Bárhogy is legyen, tekintettel arra, hogy annak idején senkinek eszébe se jutott, hogy ez bekövetkezhet, a Voyager-1 immáron cél nélkül repül – igaz, mindössze 1,6 fényév közelségbe kerül a Gliese 445 katalógusjelű csillaghoz. Nagyjából 40 ezer év múlva. Ezt persze senki nem fogja megvárni, már csak azért sem, mert érzékelőit 2020-tól szép lassan leállítják, hogy legalább 2030-ig kitartson az energiája.
