Tudomány

Átbújik a Naprendszer köpenyén a Voyager-űrszonda

Tizenhét és fél milliárd kilométerre jár csillagközi tér szélén az emberiség legtávolabbra küldött űrszondája.

Meglepően nyugodt területen halad Voyager-1 űrszonda, mielőtt a csillagközi utazását megkezdené. A Voyager-1 az első űrszonda, ami elérte azt a határt, ahova a Nap hője már nem ér el.

A galaxisunkon belül Naprendszerünk határa – az úgynevezett Heliosheath nevű zóna – a Voyager-1 mérései alapján egy nyugodt helynek tűnik, ahol a gyenge napszél éppen keveredik a Naprendszeren kívüli részecskékkel és mágneses buborékkokal. Ha ezen a térségen túljut a szonda, végleg áthatol csillagrendszerünk utolsó védőburkán.

A Voyager-1 űrszondát 1977. szeptember 5-én lőtték fel a floridai Cape Canaveralból. Nevéhez kötődik a Jupiter és holdjainak első közeli feltérképezése, majd útját a Szaturnusz felé folytatta. A világon elsőként készített felvételeket az óriásbolygóról és annak holdjairól.

A Voyager-1 munkásságához kötődik az úgynevezett Halványkék pötty című fotó elkészítése 1990-ben, mely Földünket ábrázolja a végtelen térben eltörpülve, 6 milliárd kilométer távolságból.

A tervek szerint a szonda 2012 és 2015 között lép ki véglegesen a Naprendszerből. 2025 és 2030 között már nem továbbít adatokat a világűrről a Földre.

Jó hír, hogy bár a Voyager-1-et nem irányították egy másik csillagrendszer felé sem, 40 ezer év múlva, 1,6 fényév távolságra megközelíti a Zsiráf csillagkép AC 79 3888 törpe csillagát. A rossz hír, hogy erről az akcióról emberiség valószínűleg már semmit sem fog tudni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.