Mi az inszomnia?
Az inszomnia pszichológiailag diagnosztizálható kóros álmatlanságot jelent, amely miatt a páciensnél olyan erős alváshiánya alakul ki, hogy az már a hétköznapi teendőiben is akadályozza. Az inszomniát megjelenési formája (elalvási, átalvási zavar illetve korai ébredés), valamint fennállásának időtartama alapján szokták osztályozni (átmeneti, rövid távú, azaz néhány hetes, valamint krónikus, legalább 3 hónapja fennálló).
Az inszomniának alapvetően nincsen kapcsolata a korral, fiataloknál is egyre gyakrabban fordul elő. Az alvásnak viszont igen: idősebb korban kevesebb idő is elegendő lehet a pihentető alváshoz.
Milyen hatással van az idősekre és a fiatalokra?
65 éves kor felett az emberek eleve nehezebben alusszák végig az éjszakát. A National Sleep Foundation 2005-ös felmérése szerint a 65 év felettiek közül 39 százalék ébred fel rendszeresen éjszakánként, ami a 18-29 évesek között például csak 24 százalék. Ez azért is érdekes, mert azok az idősebbek, akik viszont nem ébrednek fel rendszeresen, sokkal jobb és mélyebb alvásról számolnak be, mint a fiatalok.
Van olyan felmérés is, amely szerint a fiataloknál valamivel nagyobb kockázattal fordul elő az inszomnia, amelyre a fiatalok életében jelenlévő sokkal több stresszfaktor lehet a magyarázat.
Milyen egészségügyi kockázatai vannak?
Az inszomniának idősebb korban azonban sokkal komolyabb egészségügyi kockázatai vannak. Az álmatlanság miatti alváshiány hangulatingadozásokat, depressziót, szorongást, vagy éppen memóriaproblémákat és az immunrendszer gyengülését okozhatja.
Mivel az idősebbek valamivel lassabban regenerálódnak alvás közben, és sokszor előfordul, hogy az immunrendszerük is gyengébb, ezért az alváshiány az ő esetükben komolyabb következményekkel járhat.
A szív- és érrendszeri rendellenességek kockázata idősebb embereknél már eleve magasabb, az álmatlanság pedig még tovább fokozza azt.
