Klímaapartheid veszélyével néz szembe a világ, ahol a gazdagok meg tudják majd fizetni, hogy megmeneküljenek a klímaválság okozta hőségtől és éhezéstől, amit a többiek elszenvednek – írja a Guardianben idézett jelentésében az ENSZ emberi jogi szakértője.
Philip Alston szerint az államok, NGO-k, vállalatok és maga az ENSZ lépései elégtelenek, egyáltalán nem arányulnak a fenyegetés kiterjedtségéhez és sürgősségéhez. Elképzelhetőnek tartja, hogy az emberi jogok nem fogják túlélni az előttünk álló zűrzavart. A következmények szerinte nemcsak a demokráciát és jogállamot fogják aláásni, hanem a lakhatáshoz, ivóvízhez, élelemhez és élethez való alapvető jogokat is.
Úgy véli, hogy a klímaválság azokat sújtja leginkább, akik nyomorban élnek. A költségek 75 százaléka a fejlődő országokra hárul, miközben a világ szegényebb fele a széndioxid-kibocsátásnak mindössze tizedéért felel. A növekvő egyenlőtlenségek, a társadalmi elégedetlenség, a nélkülözés nacionalista, xenofób, rasszista válaszokat szülhetnek – áll a jelentésben.
Emlékeztet: amikor a Sandy hurrikán 2012-ben lecsapott New Yorkra, az alacsony jövedelmű emberek áram és egészségügyi ellátás nélkül maradtak, eközben a 2007-2008-as gazdasági válságban kiemelt szerepet játszó befektetési bank, a Goldman Sachs székházát homokzsákok tízezreivel védték, és saját generátorról kapta az áramot.
Alston élesen kritizál mindenkit, aki az emberi jogokkal foglalkozik, de a klímaváltozást nem teszi központi kérdéssé, és ebbe saját korábbi munkásságát is beleérti. Szerinte az ENSZ emberi jogi főbiztosságának legutóbbi határozata a klímaválságról egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy az emberi jogok alapjaiban fenyegetés alatt állnak, illetve sürgősen mély társadalmi és gazdasági átalakulásra van szükség a katasztrófa elkerüléséhez.
A jelentés szerint hatástalanok a nemzetközi klímaegyezmények, ide értve a 2015-ös párizsit, amely továbbra is katasztrofális, háromfokos felmelegedés előtt hagyja nyitva az utat, és nem tűz ki további célokat. Név szerint említi az amerikai elnököt, Donald Trumpot, aki volt lobbistákat helyezett felügyelői tisztségekbe, az ipar szempontjait tette magáévá, hozzájárult a környezetvédelmi szabályok agresszív visszaszorításához, és aktívan elhallgattatja a klímatudományt. Kitér Jair Bolsonaro brazil elnökre is, aki az amazonasi esőerdőket nyitná meg a bányászat előtt.
Szerinte vannak pozitív fejlemények is, így az államok és fosszilis energiahordozót termelő vállalatok elleni perek, a Greta Thunberg nevével fémjelzett aktivizmus, a diáksztrájkok és az Extinction Rebellion mozgalom.
Úgy véli, hogy a szükséges gazdasági és társadalmi változások lehetőséget biztosítanának arra, hogy javítsák a szegény emberek életkörülményeit, az államok teljesítsék régóta figyelmen kívül hagyott társadalmi és gazdasági kötelességeiket, a szociális biztonság, az élelmiszerhez, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz és tisztességes munkához való hozzáférés biztosítását. (Illusztráció: Europress – Anthony WALLACE / AFP)
