Tegnap érkezett hozzánk egy videó, ami egy Micesti nevű községben készült a romániai Argyas (Arges) megyében. Itt a helyi nagy esőzések bemosták a Pauleasca patakba az ártéren lerakott szemetet. A patak az Arges folyóba ömlik, az pedig a Dunába, az áradat „végállomása” tehát a Duna – de szerencsére nem a magyarországi szakasz. Nagyon nem érdemes viszont megnyugodni, mert itthon sem ritkák az ilyen szeméttömegek, csak azok általában Ukrajnából érkeznek, ahol sokkal rosszabb a hulladékkezelés, mint nálunk.
Ilyen mértékű szennyeződés szerencsére nem gyakori Magyarországon, de rendszeres, hogy Ukrajnából ugyanígy szeméttömeg érkezik a Tisza és a kisebb folyók hazai szakaszára, tudtuk meg Hankó Gergelytől, aki a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője. A Kárpátokban most zajlott áradás, ezért lehet rá számítani, hogy nálunk is megjelenik a szemét Ukrajnából, ez már minket is érint. Olyannyira, hogy a hulladékszedő hajók már most dolgoznak azon, hogy eltakarítsák azt, ami elérheti Magyarországot.
De az úszó hulladékszigetek egyébként is folyamatos problémát okoznak a vízügynek, mivel normális esetben évente kétszer áradnak a folyók, ilyenkor pedig a külföldi területekről rendszeresen jönnek az úszó hulladékszigetek Magyarországra. A helyzet pedig ennél csak rosszabb lesz, mivel a klímaváltozás miatt az áradások száma megsokszorozódhat.
Hankó Gergely elmondta, hogy az igazi problémát az jelenti, hogy
mert azok már lerakódtak az iszapba, és ott is maradnak, károsítva az élővilágot. Az átlagember ugyanis azt gondolhatja, hogy a hulladékszigetek jobbára PET palackokból állnak, mert ezek úsznak a víz felszínén. De ami az ártérre, majd onnan a folyókba kerül, az mindennapos háztartási hulladék, azaz olyan, a víz tetején nem lebegő szemétből is áll, mint a szárazelem vagy a koszos pelenka. Ez veszélyes hulladéknak számít, és jellemzően ez az, amit nehezebb kiszedni a folyókból.
A probléma forrása az, hogy Ukrajnában (és egyébként Romániában is) vagy nincs megfelelő hulladékszállítás, vagy a helyiek játsszák ki a szabályokat, és az árterekre hordják ki a szemetüket. Az áradási időszakban ezt a területet elönti a víz, ami a hulladékot szállítani kezdi, sokszor több száz kilométeren keresztül. Itthon szerencsére nincs ilyen probléma, nem jellemző, hogy bárki ártéri területre rakná le illegálisan a hulladékot – de azt is meg kell jegyezni, hogy Magyarországon azért jobb a hulladékgazdálkodási infrastruktúra, ezért nincs ilyen probléma. Persze az illegális hulladéklerakás itthon is jelen van, de nem az ártérre kerül a szemét, és nem akkora mennyiségben, mint az említett országokban.
Ha egy ilyen szemétadag megközelíti a magyar határt, általában az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) ezt jelzi a Belügyminisztériumnak, és a határvízi egyezmények alapján felszólítják a szemét forrását a vizek megtisztítására. Persze ez nem minden esetben történik meg, néha nekünk is kell tisztogató munkát végeznünk, de alapvetően azok felelőssége a hulladék összegyűjtése, ahonnan érkezett a szemét.
Hankó Gergely egyébként azt is elmondta, hogy ez a téma jelenleg nagyon porondon van a hazai szervezeteknél, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének találkozója éppen most a Tisza-tónál lesz, és ezzel a problémával kiemelten foglalkoznak. A PET Kupa pedig konkrétan most is dolgozik azon, hogy a már Tiszán úszó hulladékot eltakarítsák.
A Természetfilm.hu Egyesület PETényi nevű szemétgyűjtő hajójával ma is vízre szállt hogy útját állja a szennyezésnek. A munkáról élő videó is készült Facebookra.