A Gulyás Márton-féle Partizán nagyobbat gurított, mint eddig bármikor: csináltak egy másfél órás komplett dokumentumfilmet, amelyben az elmúlt választásokon gombamód szaporodó, és valahogy mindig a Fidesznek kedvező és tökéletesen számonkérhetetlen kamupártoknak mentek utána.
Az egész dokumentumfilmben az az igazán meglepő, hogy egy idő után kiderült, féltucat párt működött és működik maffiaszerűen a Magyarországi Zöld Párthoz és a 2009-es, képviselői költségtérítésekről eltörléséről szóló népszavazáshoz kapcsolódó Seres Máriához, és egy nyíregyházi körhöz.
A filmből, amelynek az első része már elérhető, a következő kettő pedig a napokban lesz nyilvános, egészen döbbenetes dolgok derülnek ki. Seres Mária és férje, Stekler Ottó az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül.
Ezek a pártok semmilyen tevékenységet nem végeznek, valahogy mégis mindig össze tudták szedni az aláírásokat az induláshoz. A megfejtés Gulyásék szerint ott van, hogy Seres nem semmisítette meg a 2006-os népszavazás aláírásait, hanem azóta is azokat használja a kamupártok regisztrációjához.
A film egészen magával ragadó, fokozatosan megyünk egyre mélyebben bele Seres köreibe, és kerülnek elő a megvezetett, naiv, vagy szándékosan félrenéző, majd a kamera előtt a valósággal végre szembesülő emberekkel. A főszereplők persze nem szólalnak meg.
Három egészen kemény rész van ebben a dokumentumfilmben. Az első az, amikor a korábban a halálbüntetésért kampányoló, mostanra egészen idős Tóth Tamás szembenéz azzal, hogy megvezették. A második, amikor a Nemzeti Választási Iroda vezetője, a biztosan jószándékú Pálffy Ilona nevetséges módon semmilyen választ nem tud adni arra, hogy miért nem kezdenek bármit a kamupártokkal, de még mindig ő volt az egyetlen, aki megszólalt Gulyáséknak.
A harmadik pedig a filmek legvégén látható, amint ennek a csalássorozatnak a felelősei sorra ülnek be a tízmilliós autókba, miközben sértődötten buzizzák Gulyást, aki egyébként a legtöbb újságírót megszégyenítő nyugalommal és kitartással próbál tőlük kérdezni.