Ezen a 2486 településen 2,6 milliónyian élnek (kb. 2 millió választó). Arányait tekintve két megye – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – adja az érintett településkör egynegyedét (24%).
Amennyiben kelet-nyugat viszonylatban nézzük, akkor jól látszik az országon belüli területi egyenlőtlenség. Ugyanis a falusi CSOK-kal érintett településeken élők 56 százaléka az ország keleti megyéiben él, 5 százalékuk Pest megyében, és csak 39 százalékuk a nyugati megyékben.
…és a választási eredmények
Megnézték azt is, hogy a kiválasztott településeken milyen választási eredmények születtek 2014-ben és 2018-ban. Miközben csak a belföldi szavazatok alapján a Fidesz-KDNP közös lista 2018. áprilisában 47,4 százalékot kapott, a falusi CSOK-kal érintett településeken sokkal nagyobb volt a támogatottságuk, 57 százalékos. Mellétették érdekességképpen azt is, hogy a falusi CSOK-kal nem érintett falvakban is az átlagosnál több szavazatot gyűjtöttek be a kormánypártok, 53 százaléknyit.
Ami még beszédes: öt évvel ezelőtt, tehát a 2014-es országgyűlési választáson még csak 49% volt a falusi CSOK-ra kijelölt településeken a kormánypárti szavazati arány. Azaz a falusi CSOK-kal érintett településeken a Fidesz-KDNP négy év alatt 8 százalékkal (!) növelte támogatottságát, amely 152 ezer plusz szavazatot jelentett.
Az ellenzéki pártok a fentiekből következően a falusi CSOK-kal érintett településeken is csak mérsékelt támogatottsággal rendelkeztek. A Jobbik, amely 2014-ben még 25,5 százalékot szerzett ezeken a helyeken, 2018-ban már csak 22 százalékot. A többi ellenzéki párt pedig be sem jutott volna a parlamentbe (az MSZP a Párbeszéddel közös lista okán).
További érdekesség, hogy a kormánypártok támogatottsága nem csak az országgyűlési választásokon jelent meg markánsabban a falusi CSOK-kal érintett településeken. A 2016-os ún. kvótanépszavazáson az országos részvételi arány 41 százalékos volt, míg a kijelölt 2486 faluban 45 százalékos. Azaz a Fidesz ebben a kérdésben is jól tudott mozgósítani a most kiemelt kistelepüléseken.
Politika vagy társadalompolitika?
A Policy Agenda szerint azonban nem lenne jogos, ha a falusi CSOK-programot csak azon a szemüvegen keresztül néznénk, hogy az érintett társadalmi réteg mennyire erősen támogatta a választásokon a kormánypártokat. Valós problémára próbál választ adni a kormány, hiszen a csökkenő lélekszámú települések valóban olyan társadalmi folyamatokat mutatnak, amely a magyar vidék lassú elnéptelenedését jelenti.
Viszont azt vitathatónak tartják, hogy a lakástámogatási rendszeren keresztül megoldhatóak-e azok a problémák, amelyeknek fő gyökere az alacsony bér, és ami ebből adódódik, az egyéni fejlődési lehetőség hiánya.
Azonban emlékeztetnek arra is, többször láttunk már olyat a kormánytól, hogy meglévő problémára úgy ad választ, hogy ezzel legalább politikai értelemben megteremti a segítségnyújtás látszatát. A falusi CSOK-kal érintett településeken élők azt mindenképpen megkapják a kormánytól, amire jogosan várnak, ez pedig a figyelem, és a problémájuk iránti érzékenység mutatása.
Ennek láthatjuk jeleit, amikor a Fidesz kampánygépezete a falusi CSOK jelentette üzenettel megjelenik a 2486 település jelentős részén. Ez pedig politikai értelemben biztosan kamatozni fog a Fidesz számára már az EP választásokon is.
Kiemelt kép: Egy nő fánkot kínál a hagyományos húshagyókeddi farsangbúcsúztató tikverőzésen a Fejér megyei Mohán 2019. március 5-én. A falucska legalább egy évszázada élő, alakoskodó népszokása 2011-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. MTI/Balogh Zoltán
