A szerelem képes megváltoztatni a világot, átírni a történelmet, nemcsak a leányregényekben, hanem a valóságban is: VIII. Henrik angol királynál nem is kell erre jobb példa. Ilyenkor persze sokkal több a vér és a könny, nincs happy end és az igazság sem győzedelmeskedik, de ahogy mondani szokás: íme, az ember.
Henrik falta a nőket, ez nem kérdés, e mögött talán anyakomplexus állt: főként nőkből álló udvarban nőtt fel, édesanyja tanította meg például írni, és apja halála után – 11 éves korától – anyja nevelte. Személyiségére mindez nagy hatással lehetett, később minden nőben anyját kereste. Mértéktelen szeretetvággyal küzdött, ez vezethetett gyakori szerelmi fellángolásaihoz és gyors csalódásaihoz – véli David Starkey történész.
Akárhogy is, története tényleg nem mindennapi mint ahogy az sem, hogy a király szerelmi csapongása megváltoztatta a történelmet.
Megoldotta, amit a pápától hiába várt
Első feleségét, Aragagóniai Katalint szó szerint megörökölte, hiszen a nő bátyja jegyese volt, ám annak halála után a trón mellett az arát is hozzá kötötték. Nem volt mit tenni, a spanyol monarchiával ápolt jó viszony érdekében édesapja, VII. Henrik meghagyása értelmében el kellett vennie Katalint.
Henrik fejére szinte pontosan 18 éves korában, 1509 júniusában került a korona. Igazi reneszánsz uralkodóként a tudományokban is elmélyedt, hithű katolikusként pedig 1521-ben kiadta a Luther tanai ellen szót emelő teológiai értekezését. A pápa ezért a Hit Védelmezője kitüntető címmel ajándékozta meg, de a Szentszék és Henrik kapcsolata hamarosan zátonyra futott.
Ebben több tényező is szerepet játszott. Katalin nem tudta fiúgyermekkel megajándékozni, és a különben is igen ájtatos spanyol asszony nőiessége is hanyatlófélben volt 40 éves kora környékén az 1520-as években. Az amúgy is szerelmes természetű Henrik belebolondult egy szépséges udvarhölgybe, Anne Boleynbe (Boleyn Anna), de a trónörökös kérdésének nyilván nagyobb súlya volt, amikor házassága felbontását kérte a pápától.
Járható út volt ez akkoriban, ám az aktuálpolitika közbeszólt, VII. Kelemen nem volt hajlandó kimondani a válást. Szó szót, tett tettet követett, a vége az lett, hogy az öntörvényű, lobbanékony természetű angol király önhatalmúlag elválasztotta magát Katalintól, egyúttal szakított a katolikus egyházzal, és önmagát nevezte ki az újonnan alapított anglikán egyház fejévé.
Egy kivégzés, a gyász és a szerencsés feleség
Amellett, hogy 1532-ben feleségül vehette Boleyn Annát, az egyházi vagyonra is rátette a kezét, de ez történetünk szempontjából mellékes. Ami fontos, hogy a király végre szerelemházasságot kötött – e frigyből született a későbbi I. Erzsébet királynő –, ám nem bizonyult tartósnak. Annát koholt vádak alapján felségárulásért, házasságtörésért és vérfertőzésért 1536 tavaszán halálra ítélték és lefejezték.
Mindez nem lehetett Henrik akarata ellenére főleg azért, mert két héttel később elvette az egykori Katalin és Anna királynő mellett is udvarhölgyként a palotában élő Jane Seymourt. Mellette igazi érzelmeket élt meg, kapcsolatuk talán tartós is lett volna, de a sors közbeszólt: miután Jane fiút szült, gyermekágyi lázban elhunyt. Henrik magába roskadt, sírját is mellette jelölte ki, és rendesen kivárta a gyászidőt is.
A negyedik szerencsés Anne of Cleves (Klevei Anna) volt, aki Hans Holbein festményén rendkívül csinos volt, a királyt pedig a portré láttán elragadták az érzelmek és látatlanban kérte meg a kezét. Első találkozásuk után ezt rettenetesen megbánhatta, mert a valóság köszönőviszonyban nem volt a képpel, de már nem volt visszaút, 1540-bene egybekeltek.
Klevei Anna volt talán a legszerencsésebb VIII. Henrik feleségei közül: túlélte a házasságot. A nászt el sem hálták, Henrik fél éven belül elvált tőle, és a “király húgaként” jelentős összegű kárpótlást valamint hercegnői rangot kapott.
Catherine Howard
Az ötödik Catherine Howard volt. Valamikor 1521-24 között születhetett, vagyis nem volt még 20 éves, amikor 1540-ben a királyi család mellékerült udvarhölgyként. Későbbi sorsát ismerve nem mellékes, hogy egyébiránt Boleyn Anna unokatestvére volt.
A szinte még gyermeklánynak ezután még másfél évig élt. Ezalatt több politikai elítélt életét mentette meg, és bensőséges viszonyt alakított ki „mostohalányával”, Erzsébettel. Ő ugye I. Erzsébet néven csaknem fél évszázadig ült Anglia trónján, az ország egyik legjelentősebb uralkodójaként tartjuk számon. Egyesek szerint édesanyja kivégzése után Catherine elvesztése hozta azt a végső lelki törést, amiért ő maga soha nem házasodott, és el is várta, hogy “Szűz Királynőként” emlegessék.
Megrázta, hogy le kellett fejeztetnie
Merthogy Catherine 1542. február 12-én már utolsó vacsoráját fogyasztotta. Amint a Rubicon.hu cikkéből kiderül, vesztét ugyanaz okozta, ami férje számára életforma volt: fiatal férfiakkal vette körül magát, egykori szeretőjét alkalmazta titkárként, és állítólag gyengéd kapcsolatba is került egy fiatalemberrel. Ahogy Aragóniai Katalinnal kapcsolatban megjegyeztük, úgy itt is helye van: a királynő alig 20 esztendős volt, a király már 49, a kor viszonyai szerint „vénember”.
Katalin múltja sem volt egyébként szeplőtlen, de a pletykák és a nyilvánvaló „jelek” mellett Henriknek eleinte még a canterbury érsek is figyelmeztetése is kevés volt felesége hűtlenségére. A rózsaszín ködben úszó királynak bizonyítékra volt szüksége, mikor ezt megkapta, megtette, amit helyesnek gondolt: 1541 novemberében megfosztotta feleségét királynéi titulusától és felségárulás vádjával bíróság elé állította.
Nincs happy end
Katalin hűtlensége és halála megviselte Henriket. Olyannyira, hogy megfogadta, legközelebb idősebb, feddhetetlen erkölcsű nőt választ magának. Így is történt, ő volt Catherine Parr, VIII. Henrik hatodik és egyben utolsó felesége. A menyegzőt 1543. július 12-én tartották, a nő ekkor már túl volt 30. életévén és két férjét temette el.
Ezzel pedig rekord született: a legtöbbször házasodó király elvette a legtöbbször megkért királynét.
Henrik halála után ugyanis az akkor 35 éves kora körül járó asszony negyedszer is férjhez ment, ezúttal régi szerelméhez, Thomas Seymourhoz. Aki egyébként Henrik harmadik felesége, Jane testére volt. Végezetül keretbe zárva cikkünket, mire képes a szerelem és mit hoz ki belőle az élet? Catherine Parr életében először teherbe esett, majd a szülés után hat nappal elhunyt gyermekágyi lázban.
Illusztráció: Catherine Howard Hans Hoblein festményén/Wikipedia
