Az Európai Parlament statisztikái szerint évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer európai uniós állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.
A jelenség antibiotikumok tartós helytelen használata és túlhasználata miatt alakul ki, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával. Hosszú távon antibiotikumrezisztencia kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés során kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.
VÉDŐRÉTEGGEL ÉS BUJKÁLÁSSAL VÉDEKEZIK A BAKTÉRIUM
Az egyre fenyegető veszély arra készteti a kutatókat, hogy megoldásokat keressenek a rezisztencia megakadályozására – a Stanford Egyetem tudósainak pedig most sikerülhetett is egy működő, hatékony módszert kifejleszteniük az egyik legpusztítóbb rezisztens baktérium, az MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) ellen. A Journal of the American Chemical Society tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem kell új szereket kifejleszteni, csak a már meglévő antibiotikumokat kell kiegészíteni a cél érdekében.
Az MRSA-t két okból is nagyon nehéz kezelni. Egyrészt azért, mert kialakít egy biofilm réteget maga körül, amelyen a hagyományos antibiotikumok képtelenek áthatolni, másrészt pedig azért, mert hónapokon keresztül inaktív maradhat a szervezetben, ezért a kutatóknak olyan gyógyszert kellene fejleszteniük, amely ilyen sokáig is képes kifejteni a hatását. A Stanford Egyetem megoldása mindkét problémát kiküszöböli.
NEM KELL ÚJ GYÓGYSZER, A RÉGIT KELL ÁTSZABNI
A tudósok egy r8 kóddal jelölt molekuláris kiegészítőt illesztettek a vankomicin nevű gyógyszerhez, amellyel az MRSA kezelését szokták megkísérelni. Ez a kiegészítő segít a gyógyszer hatóanyagainak áttörni a baktérium által felhúzott védőfalon, és ahhoz is hozzájárul, hogy a gyógyszer hosszabb ideig tudja kifejteni a hatását.
Az MRSA-t azért választották a kutatás célpontjaként, mert Ázsiában és Amerikában ez okozza a kórházi fertőzések több mint felét, és ez vezeti az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta halálozási listákat. A vankomicin arra jó, hogy megállítsa az MRSA szaporodását a szervezeten belül, de használhatatlan a két fentebb említett védelmi mechanizmus ellen.
A kutatás során a V-r8 névre keresztelt szert összehasonlították a hagyományos vankomicin hatásával: laboratóriumi körülmények között a biofilmes védőréteg nélküli baktériumokat mindkét gyógyszer ugyanolyan hatékonysággal pusztította el, de a védőréteggel felvértezett mikrobákat a V-r8 tízszer olyan hatékonyan irtotta, mint a hagyományos gyógyszer. A V-r8 ügyesebben is tapadt az MRSA-sejtekhez, ami arra enged következtetni, hogy hosszabb ideig velük marad, így a szunnyadó baktériumot is képes később kiiktatni.
Az egeres vizsgálatokban a V-r8 öt óra alatt elpusztította az MRSA 97 százalékát, ami hatszor hatékonyabb eredmény, mint amilyet a hagyományos vankomicinnel értek el a kutatók.
„Nem kell új gyógyszert találnunk, megoldhatjuk a problémát a már meglévő antibiotikumokkal is” – foglalja össze az eredményeket egy sajtóközleményben Paul Wender, a tanulmány egyik szerzője.
