A szakértők úgy vélik, hogy az érintett temetőt Kenya legkorábbi pásztorai hozták létre – írja az IFLScience. Az Észak-Lothagamnak nevezett lelőhelyen a kutatók férfiaktól, nőktől és gyerekektől származó maradványokat egyaránt találtak.
A korabeliek egy nagyjából 30 méteres kiemelkedésen alakítottak ki üregeket, melyekbe összesen legalább 580 ember maradványait helyezték el. Ezután a gödröket kövekkel töltötték fel, majd megalit oszlopokat helyeztek el a területen. A becslések alapján a temetőt nagyjából 4 300 évvel ezelőttig használták.
A helyi régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy a korabeliek olyan társadalomban éltek, ahol mindenki egyenlő volt. Ez igen meglepő, ugyanis az Észak-Lothagamnál feltárt temetőhöz hasonló struktúrákat általában tagolt hierarchiájú népcsoportok szoktak kialakítani.
Elizabeth Sawchuk, a Stony Brook Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint egyéb bizonyíték hiányában a lelőhely azt igazolja,
A szakértők korábban úgy hitték, hogy efféle maradandó építményeket csak letelepedett, erős vezetői réteggel rendelkező populációk alakítottak ki. Észak-Lothagamnál ugyanakkor láthatóan mindegyik holttestet ugyanolyan törődéssel temették el, és mindegyik személyt hasonló minőségű és mennyiségű díszben helyezték el a sírba. A kutatók szerint ez az egyenlőségre törekvő társadalom újabb bizonyítéka.
A lelőhely egyébként Kelet-Afrika legkorábbi és legősibb monumentális temetője. Az üregekre elhelyezett oszlopokat mintegy egy kilométerrel távolabbról szállították a helyszínre.
A szakértők egyelőre nem tudják, hogy mi vette rá a korabelieket a hatalmas emlékmű létrehozására. Elképzelhető, hogy az időszak nehéz körülményei, például az egyre csökkenő csapadékmennyiség miatt a pásztorok fontosnak látták, hogy összedolgozzanak. A temető létrehozása talán erősítette az egyének közti kapcsolatokat és a közösség összetartását, az összejövetelek pedig az információcserét is elősegítették.
Kiemelt fotó: Katherine Grillo
