A parlament kedden elfogadta a 2019-es költségvetést megalapozó törvényt, benne az országgyűlési képviselők béremelését. Havonta körülbelül 200 ezer forinttal nő a képviselők fizetése, mivel ezentúl a bruttó havi átlagbér háromszorosa jár nekik. Eddig 748 ezer forint volt a képviselők tiszteletdíja, ez bruttó 948 ezer forintra nő. A frakcióvezetők ennek a kétszeresét, a frakcióvezető-helyettesek az alapfizetés másfélszeresét kapják majd kézhez, a bizottsági tagok pedig az alapbér 1,2-szeresét keresik meg (ez 1 millió 137 ezer forint). Márpedig a képviselők túlnyomó többsége tagja valamelyik bizottságnak. Aki két testületben is dolgozik, az az alapbér 1,4-szeresét kapja majd, bruttó 1 millió 327 ezer forintot.
A törvényjavaslatot nemcsak a Fidesz-KDNP támogatta: igennel voksoltak a jobbikosok és az MSZP öt tagja is. A kormányoldal korábban azzal magyarázta a képviselői béremelést, hogy az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul, ez pedig megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak. A javaslatot támogató ellenzéki frakciók pedig azzal jöttek: a Fidesz lényegében megzsarolta őket, hogy a listáról szerzett mandátumok után kevesebb támogatás jár majd, ha nem szavazzák meg az általános fizetésemelést.
Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke hétfőn az Echo TV-ben védte meg a képviselők fizetésemelését. Szerinte a politikusok béremelése mindig kényes téma, de
az átlagbérek több mint 50 százalékkal nőttek, a pedagógusok bére több mint 50 százalékkal nőtt, az egészségügyi béremelés pedig el fogja érni a 60 százalékot.
Bánki szerint a képviselők fizetése maradt a sor végére, és a számítása szerint 16,5 százalékos emelést nem lehet nem mértéktartónak nevezni.
Az alábbi fotón látszik, milyen nagy számban jelentek meg a képviselők a keddi voksoláson.
Összehasonlításképp nemrég a közoktatás helyzetéről ellenzéki kezdeményezésre összehívott parlamenti vitanapon ennyien jelentek meg:
Abban igaza van Bánki Eriknek, hogy nőtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bére is, az viszont új elem a fideszes érvelésben, hogy erre nem épp a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetésének felzárkóztatása miatt volt szükség, sőt az ő fizetésemelésük jó apropó a képviselők béremelésére.
Ráadásul bár a tanárok béremelésével kapcsolatban a kormány sokszor elmondta, hogy a fizetésük átlagosan 50 százalékkal emelkedik, ez az életpályamodell miatt közel sem azt jelenti, hogy minden pedagógus fizetése ennyivel nőtt. Az Eduline számolta ki, hogy tavaly októbertől hány forinttal kereshetnek többet az iskolai dolgozók, és mint kiderült, a középfokú végzettségűek mindössze néhány száz forintos emeléssel számolhatnak, egy 15-17 éve dolgozó iskolai dolgozó például bruttó 176 021 helyett 176 610 forintot kaphat.
2017 szeptemberétől a Pedagógus I. fokozottal (ebbe az léphet, aki megfelelt a gyakornoki idő lezárását jelentő minősítő vizsgán) rendelkező tanárok fizetése így alakul:
- egy 3,5 év tapasztalattal rendelkező, alapszakos vagy főiskolai végzettségű pedagógus bruttó 219 240 forintot kap, egyetemi végzettség esetén 243 600 forintot,
- 18-20 év munkatapasztalat és az alapszakos vagy főiskolai végzettség bruttó 274 050 forintra elég, egyetemi végzettséggel 304 500 forintra,
- 42-44 év után alapszakos vagy főiskolai végzettségért bruttó 347 130 forint jár, egyetemi végzettség esetén 385 700 forint.
Megmutatjuk egy ábrán is, hogyan alakul a Pedagógus I. kategóriába tartozók és a képviselők fizetése ezentúl.
A Pedagógus II. fokozattal (ehhez minősítési eljárás szükséges, amit legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet lefolytatni) rendelkező pedagógusoknál a következő a helyzet:
- 3-5 év tapasztalattal és alapszakos vagy főiskolai végzettséggel bruttó 274 050 forint jár, egyetemi végzettség esetén 304 500 forint,
- 18-20 év munkatapasztalattal, illetve alapszakos vagy főiskolai végzettséggel bruttó 301 455 forint kereshető meg, egyetemi végzettséggel pedig 334 950 forint,
- 42-44 év tapasztalattal alapszakos vagy főiskolai végzettséggel bruttó 374 535 forint fizetés érhető el, míg egyetemi végzettség esetén 416 150 forint.
Ahogy az ábrán is látszik, a Pedagógus II. fokozatba tartozó tanárok negyven év tapasztalattal és egyetemi végzettséggel sem tudnak fele annyit keresni, mint amennyi egy képviselő alapdíja.
Az egészségügyi dolgozók bérezése eggyel bonyolultabb, hiszen Balog Zoltán idén januárban jelentette be, hogy az egészségügyi szakdolgozók a tervezettnél tíz hónappal korábban, november helyett január 1-jétől megkapják a 8 százalékos emelést. A Magyar Időkben ekkor megjelent egy grafika az egészségügyi szakdolgozók bérének alakulásáról, ami után a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége közösen jelezte, hogy a számok nemcsak a jogszabályban elfogadott bértábla adataival nem egyeznek, de a KSH-nak az egészségügyi bérekre vonatkozó kimutatásaival sincsenek összhangban.
A valóságban 2016 szeptembere és 2017 novembere között a 4-6 éves gyakorlattal rendelkező OKJ-s ápolók, illetve mentőápolól fizetése 163 404 forint volt, szemben a Magyar Idők cikkében jelzett 248 350 forinttal. A 19-21 évvel gyakorlattal rendelkezők esetén az emelt alapilletmény 187 334 forint volt, a cikkben pedig 275 161 forint szerepelt. A diplomás ápolók 4-6 év gyakorlattal ugyanezen időszakban 209 869 forintot kerestek a cikkben szereplő 312 214 forint helyett. A 19-21 év gyakorlattal rendelkezők alapbére pedig 247 499 forint volt, míg a cikkben 338 577 forintról írtak. A napilap cikke szerint az idén januártól az OKJ-s végzettséggel rendelkező ápolók 4-6 év után 309 345, 19-21 év után pedig 342 582 forintot vihetnek haza idén januártól, felsőfokú végzettségű ápoló esetén ez a két összeg 382 354 és 421 121 forint.
Azonban még ezek az értékek is így festenek a megemelt képviselői alapbérrel összehasonlítva:
Az pedig már csak a ráadás, hogy miközben a kormány teljesen átalakítaná a cafeteria juttatások rendszerét, és az átlagbérre vetítve évi 88 ezer forintot veszíthetnek a dolgozók, a képviselőknek a megemelt béren felül jár még üzemanyagkártya és a növekvő lakbértámogatás is.
Kiemelt kép: Résztvevők az Élőláncot a Parlament köré! elnevezésű demonstráción a budapesti Kossuth téren az Országgyűlés alakuló ülése előtti napon, 2018. május 7-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
