Sok víz lefolyt már a Spreen, amióta legutóbb Berlinben beszélni tudtam Aziz Elhádzsival, azzal a szír menekült férfivel, aki Basar el-Aszad államfő seregei és a szír polgárháború elől menekült el. Hogy miként került Európába és mi történt vele azóta, arról szól ez a 2015 szeptemberében kezdett cikksorozat. Egy évvel legutóbbi találkozásunk után ismét beszéltem vele.
A legfontosabb fejlemény Azizzal a következő:
Három hónapja kellett volna, de a jövő héten megkapom a lakásom, és ez nagyszerű, hogy végre lesz egy fix lakcímem hatévnyi utazás után, hálás vagyok érte.
Aziz így kiszabadul a menekülteknek fenntartott tömeges szállásokról, és egy állami albérletbe kerülhet. A lakás Berlin keleti részén, Köpenickben található, aránylag messze a városközponttól. Egy különleges program része ez, amit a berlini lakáskiadással-fenntartással foglalkozó Degewo nevű cég visz a hátán: az integrációban élen járó menekülteknek (tehát akik például jól állnak a nyelvtanulással és dolgoznak) kedvezményesen adnak ki lakásokat.
B2-vel lopakodó
Más téren is kiválóan halad az integrációja, jó értékeléssel letette a B2-es német nyelvvizsgáját, azonban lassan el kéne döntenie, milyen szakmát szerezzen. Ez pedig nem egyszerű. Mivel nagyszerűen játszik údon (lásd a lenti videót), zenei képzésekre is gondolt, de akár hangmérnöki vagy zenei produceri OKJ-szerűség is megfordult a fejében. Mindenesetre Aziz állítja, az ajtó nyitva áll azok előtt, akik Németországban képezni akarják magukat.
Ezzel párhuzamosan persze nem állhat le a nyelvtanulás sem, a C1-es szintet célozta be:
Most már kiválóan képes vagyok kommunikálni az utca emberével, és párbeszédeket folytatni, de még mindig szükségem van a következő, C1-es szintre, hogy teljesen megérthessek mindent és egy magasabb szinten tudjak beszélni.
A lakásügyek intézése, nyelviskola és képzés felkutatása miatt most épp nincs munkája Aziznak, aki eddig is kisebb munkákból tartotta fenn magát, és zenélt is egy keleties zenét játszó zenekarban. Egy kis szerencse is kéne neki, elmesélte, hogy egy barátja például el tudott helyezkedni egy elektronikai áruházban Nyugat-Németországban, ahol most boldogan él, a munkaadói pedig elégedettek vele. Szóval vagy egyetem vagy munka kell Aziznak is, de előbb a német nyelvet akarja tökélyre fejleszteni.
Hazamenekülő menekültek
Németországot a választások óta változatlanul foglalkoztatja a menekültkérdés, pláne, hogy ez most egy komoly vita centrumába került a két testvérpárt, Angela Merkel CDU-ja és a bajor CSU között (az utóbbi nagyobb szigort követel a menekültekkel szemben).
Aziz szerint Berlinben nem is annyira a rasszizmus miatt beszélnek a menekültekről, mint a most ott lévők helyzetéről. Az állam ugyanis sokat segít azoknak, akik el akarnak menni a menekültszállókról (a Heimokból), tanulni akarnak szakmát és nyelvet, sőt dolgozni is akarnak, de aki lusta, annak nincs esélye kikerülni a Heimokból. De Aziz nem is akar másokkal vagy a politikával foglalkozni, „amivel törődök, hogy megtaláljam a magam útját és elkezdjek csinálni valamit a következő pár hónapban”.
Mindenesetre szerinte akadnak olyan menekültek, akik szerint minden rossz, nem kapnak elég támogatást, bár ő az ellenkezőjét tapasztalja. Az igazság az, hogy „mindenki a saját tapasztalatairól beszél és megpróbálja általánosítani a saját helyzetét.” Ezért vagy sem, de Aziz változatlanul állítja, a szír menekültek haza fognak térni, amint megbizonyosodnak róla, hogy normális életet élhetnek odahaza a háború mellékhatásai nélkül, és nem tartóztatják le őket.
Fel is tette a velős kérdést:
El tudod képzelni most már, mi fog történni ha a háború teljesen véget ér, és biztosak lehetnek benne, hogy senkit sem tartóztatnak le vagy ölnek meg Szíriában? Százak és ezrek indulnak el most… de mennyien fognak, ha minden újra rendben lesz?