Belföld

Mese a kincstári dolgozók kétszer 25 százalékos béremelése

Grandiózus, 50 százalékos béremelést jelentettek be tavaly júliusban a Magyar Államkincstárnál. Előbb azt, hogy a kilenc éve halogatott béremelés miatt beígért sztrájk elmarad, mert megegyeztek a szakszervezettel. Aztán a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) aznapi közleményéből az is kiderült, hogy két részletben lesz az emelés, 2017. júliustól, illetve 2018. januártól 25-25 százalékkal.

Egy végsőkig elkeseredett MÁK-os dolgozó azonban arról számolt be lapunknak, hogy a nagy csinnadrattával beharangozottakkal ellentétben híre sincs az 50 százalékos emelésnek. Tavaly júliusban volt némi plusz, de meg sem közelítette a 25 százalékot, idén januártól pedig semmi. Sőt, már az is öröm, ha valakinek nem csökkent a fizetése 2018-ra. Magyarázat nem érkezett a munkáltatótól, miért maradt el az ország-világ előtt beígért emelés. S arról sem, bepótolják-e, és ha igen, mikor. Próbáltunk utánajárni az ügynek.

Hamar elszállt az öröm

A kincstáriakra vonatkozó bértábla, illetve illetményalap (38 650 forint) 2008 óta változatlan, ezért is örültek nagyon a 2*25 százalékról szóló hírnek. De hamar lehűltek a reményeik. A tavaly júliusi béremelés úgy nézett ki például a budapesti igazgatóságon, hogy a felsőfokú végzettségű dolgozók egységesen bruttó 17 900 forintot kaptak (ez olvasónknak mindössze 7 százalékot jelentett),  a középfokú végzettségűeknél pedig az illetményalap 20 százalékos emelésével számolták újra a béreket. Vagyis a beígért első 25 százalék nem valósult meg.

Aztán eltelt bő fél év, és az idei februári kifizetéskor kiderült, nincs 25 százalékos emelés januártól.Sőt vidéken többen csökkenést tapasztaltak.

Már szeptemberben elvetették

Zargatták a dolgozók szakszervezetet, de hetekig nem kaptak választ – végül olyan jelzés érkezett olvasónk szerint, hogy választások előtt ezzel már nem tud az érdekképviselet foglalkozni. A dolgozók közben rábukkantak egy tavaly szeptemberi, a szakszervezet és a MÁK közötti egyeztetésről szóló jegyzőkönyvre, amely szerint a MÁK humánpolitikai igazgatója, Sándor Balázs ezt mondta:

2018-ban átfogó bérrendezés nem várható, egyedül a garantált bérminimum emelésével kalkulálnak. Januártól 200 ezer Ft körüli lesz a legkevesebbet kereső teljes munkaidős dolgozó illetménye. Azonban a sajtóban megjelent átlagos 25 százalékos emelésről nem lehet beszélni. Az sincs kizárva, hogy valakinek csökkenjen az illetménye az újraosztott eltérítések miatt, de minden szervezeti egység meg fogja kapni azt a bértömeget, amit eddig, esetleg többet.

Olvasónk felháborítónak tartja, hogy amit tavaly júliusban megígértek, azt már szeptemberben megváltoztatták, úgy, hogy sem a dolgozókat, sem a nyilvánosságot nem tájékoztatták.

Álom az átlag

Olvasónk diplomás, hosszú évek óta a kincstár dolgozója. Az országos átlagkereset (bruttó 310 ezer forint) azonban számára is csak vágyálom. Nagyjából akkor érezhette volna magát átlagmagyarnak, ha a beígért emeléseket megkapja.

Úgy gondolja, hogy a 38 650 forintos illetményalapot is illene emelni, vagy pedig a bértáblában szereplő szorzószámokat, hogy a fizetéseik ne legyenek 10 évvel lemaradva a hasonló munkát végző versenyszférások béréhez képest. Tudomásunk szerint az MKKSZ éppen azt szeretné elérni, hogy a minimálbérhez kössék a közszférában foglalkoztatottak bértábláját, és ehhez lőjék be a szorzókat, így garantálva, hogyha a legkisebb keresetek emelkednek, a közszolgák bére is automatikusan nőjön.

Átverték a dolgozókat?

Hogy végül is mennyi béremelést rögzített a szakszervezet és a MÁK a megállapodásban, és mire számítsanak a dolgozók eztán? Kérdéseinkre másfél hónapja nem válaszol a MÁK.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke válaszában emlékeztetett, hogy mivel a kormány 2019. januárra halasztotta a központi igazgatásban az életpályatörvény megalkotását, ezért hirdettek tavaly júliusra figyelmeztető sztrájkot. Azt szerették volna elérni, hogy a munkáltató, azaz az állam ellensúlyozza a 9 év alatt felhalmozódott 30 százalékos reálkereset-veszteséget, ami jelentős fluktuációt, és fokozott leterheltséget okoz a MÁK-nál.

A szakszervezet és a MÁK tavaly június 30-án állapodott meg arról, hogy saját forrás terhére emelik a kereseteket. De hogy mennyivel, az nem publikus. A megállapodást ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyásával titkosították. Hogy akkor miért adták hírül tavaly júliusban a nagyon is konkrét 2*25 százalékot? Azt nem tudjuk.

Borosné így jellemezte a megállapodást:

Miután nem volt lehetőség életpályamodell megalkotására, a felelősséghez és a feladatokhoz igazodó, mindenki számára garantált bérintézkedésre, csak a kereseti lemaradások tűzoltásszerű rendezése történt meg.

A béremeléssel elsősorban a középfokú végzettségű, hosszú szolgálati idővel rendelkező kollégák keresetének jelentősebb lemaradását próbálták pótolni. Igyekeztek mindenki számára jövedelemnövelést biztosítani, de mivel a forrás véges volt, ez nem valósulhatott meg. Emiatt az érintett kormánytisztviselők közül sokan elégedetlenek. Borosné szerint teljesen indokoltan.

Egyébként a MÁK-on belül is jelentősek a bérkülönbségek. Akadnak munkahelyek, ahol jelentős a bértöbblet EU-s pályázati pénzből, ugyanakkor a diplomás bérszámfejtők, ügykezelők keresete 9 éve változatlan az illetménytábla alapján – említette a két végletet.

A NAV-os, MNB-s fizetés is csak álom

A MÁK-nál dolgozó diplomások keresete általában lényegesen alacsonyabb a szellemi foglalkozásúak nemzetgazdasági átlagánál (ez a legutóbbi KSH-adatok alapján bruttó 392 ezer forint felett volt). Sőt, elmarad a közszolgálatban szintén pénzügyi feladatot végző NAV-os és MNB-s dolgozókétól, akiknél már megvalósult az életpályamodell.

A MÁK feladatköre és létszáma a hivatali beolvasztások miatt folyamatosan bővült az utóbbi években, ám a keresetek harmonizációja elmaradt.

A 10 év óta tartó reálkeresetveszteség miatt a szervezetben dolgozók jelentős része elégedetlen a keresetével, és türelmetlenül várja a 2019. január 1-ét, hogy garantált, mindenki számára arányos keresetnöveléssel ismerje el az állam a munkájukat

– írta az MKKSZ elnöke megkeresésünkre.

Mi ezt így fordítottuk le: jövő január előtt nemigen várható béremelés.

Az MKKSZ tárgyalni akar a munkáltatóval a mielőbbi bérrendezésről. Ha pedig az egyeztetés túlságosan elhúzódna, és a dolgozók többsége igényli, akkor a szakszervezet kész a nyomásgyakorlás előkészítésére, megvalósítására. Ez pont úgy hangzik, mint egy sztrájkfenyegetés.

Kiemelt képünkön a Magyar Államkincstár XIII. kerületi épülete a Váci út 69-ben
Fotó: Jászai Csaba / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik