Belföld
Hortobágy, 2018. március 14.
Dobó István juhász egy báránnyal. A hortobágyi Kathi Farm Kft.-ből elszállították az első adag, 250 darab magyar fésűs merinó húsvéti bárányt. A társaság egy juh export vállalkozás segítségével Olaszországban értékesíti a 25-27 kilós bárányokat.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Álom a 310 ezer forintos átlagkereset a legkisebb vállalkozásoknál

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 04. 02. 13:00

Korábban a témában:

Bruttó 310 ezer forint fölé emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon, és a KSH legutóbbi jelentése szerint kétszámjegyű, tavaly januárhoz képest 13,8 százalékos volt a növekedés.

Budapest, 2018. március 14.
Munkások dolgoznak az egykori MÁV Északi Jármûjavító területén lévõ Eiffel-csarnokban 2018. március 13-án. A kõbányai csarnokban alakítják ki a Magyar Állami Operaház logisztikai központját, az Eiffel Mûhelyházat.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
310 ezer forint fölé ugrott a keresetünk
Ez azt jelenti, hogy csaknem 14 százalékkal volt magasabb januárban a fizunk, mint egy évvel korábban.

De vajon mi van a dinamikusan növekvő átlag mögött? Hogyan állnak a bérekkel, a béremelésekkel a legkisebb vállalkozások? Erről kérdeztük az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnökét. Németh László szerint a vidéki vállalkozásoknál jelentős problémát okozott még a kötelező minimálbér- és bérminimum emelése is. Sőt, a legkisebb vállalkozások nem is tudták ezt mindenhol meglépni.

310 ezer?

Egy-két szakmában, például a fémiparban vagy az építőiparban nagyon meg kell fizetni a munkásokat. Esztergályosok, marósok, kőművesek, víz-, villany-, gázszerelők megkereshetik az országos bruttó átlagnak megfelelő összeget is. De a szolgáltatási szektorban a szakképzettséget igénylő munkáknál maximum a garantált bérminimumig (bruttó 180 500 forint) tudtak csak emelni a legkisebb foglalkoztatók – tudtuk meg. Már ahol.

Jobb híján kata

Ahogy az elnök beszélgetésünk előtt körbekérdezett a vállalkozók körében, az derült ki, hogy sokan kénytelenek voltak megválni munkatársaktól, mert nem tudták fizetni őket. Emelni márpedig muszáj, mert akkora a munkaerőhiány, hogy aki nem tud emelni, attól elmennek a dolgozók.

Az egyik menekülési út, ami egyre elterjedtebb gyakorlat a kicsiknél, hogy a munkatársak is kiváltják a vállalkozást, aztán a volt főnökkel közösen vállalnak el munkákat. Így gyakorlatilag előlépnek a korábbi munkáltató vállalkozótársává. A legtöbben, akik ezt az utat választották, katáznak.

Kalocsa, 2018. február 23.
Mezõgazdasági gépek alkatrészeit készíti egy dolgozó a fennállásának 50. évfordulóját ünneplõ, pótkocsikat és gépjármû felépítményeket gyártó Budamobil-Cargo Jármûipari és Szolgáltató Kft. kalocsai üzemében 2018. február 23-án.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Képünk illusztráció
Fotó: Ujvári Sándor / MTI

De sokan nem tudnak közülük arról, milyen hátrányai vannak a katázásnak. Az IPOSZ éppen ezért igyekszik a kockázatokra felhívni a figyelmet, például arra, hogy bár most kevesebbet kell adózniuk a kisadózóknak, később a nyugdíjszámításnál ez problémát okozhat majd nekik. Főleg ha csak a havi 50 ezer forintos adót fizetik, és nem a 75 ezrest.

Nyugdíj: bajban lehetnek a katások
A katásokra fokozottan igaz, hogy muszáj előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra. Még akkor is, ha ehhez nem vehetnek igénybe adó-visszatérítést. Nem valószínű, hogy ezen a téren változás lesz.

Keleten és a szolgáltatásban a leggyengébbek a bérek

Bár tapasztalható némi felzárkózás, de az ország keleti részében átlagban még mindig alacsonyabbak a bérek, mint nyugatabbra – erősítette meg Németh László. Ágazati oldalról közelítve a kérdést: az IPOSZ-os kis- és mikrovállalkozások nagyobbik része nem a termelés, hanem a szolgáltatás területén dolgozik. A szolgáltatások pedig nem mindenhol adhatóak el olyan árréssel, hogy abból ki lehessen termelni a béremelést. Az országnak azokra a településeire utalt, ahol még mindig sok a közmunkás – akik ebbe belekényszerülnek, azok nemigen tudják megfizetni az áremelkedéseket, holott szolgáltatásokra azért nekik is szükségük lehet. A helyi kisvállalkozóknak pedig az átlagnál jóval alacsonyabb vásárlóerőhöz kell szabniuk az áraikat, ami ellehetetleníti a béremelést. Az alacsony keresetek meg nem kedveznek a keresletnövekedésnek. Ördögi körnek tűnik, amiből nemigen tudnak kitörni a legkisebb vállalkozások.

Példaként megemlített egy gyártót is – az élelmiszerelőállítással foglalkozó kézműves mikrovállalkozás az utóbbi időkig nem tudott annyit termelni, amennyit el tudott volna adni. Szóval jól ment neki. Az utóbbi évek béremelései miatt viszont annyira meg kellett emelnie az árait, hogy már nem eladható a terméke, erősen megcsappant iránta a kereslet. Hiába jobb a minősége, a gépesített konkurencia kommersz termékeinek áraival nem tud versenyre kelni már. Most ott tart, hogy lehúzza a rolót, mert gépesíteni azon az áron nem akar, hogy engednie kelljen a nála eddig megszokott minőségből, a házias ízekből.

Chocolate cupcake with coffee beans in the hands of the confectioner
Képünk illusztráció Fotó: Thinkstock

Cégeknek inkább nem dolgoznak

Ha az építőipari szolgáltatókat nézzük, például a festőket, akik a lakosságnak dolgoznak, náluk is hasonló a helyzet – nem tudnak a béremelések mellett olyan árakat elérni, ami fedezi a költségeiket, mert az a megrendelőik számára nem megfizethető. Meg kell alkudniuk tehát. Egy festővállalkozó éppen ebben a cipőben járt. Úgy oldották fel a helyzetet, hogy a korábbi alkalmazottak katás vállalkozók lettek, és társakként dolgoznak együtt – így az áruk is megfizethető.

De mint a festő mondta, cégeknek nem dolgoznak, csak a lakosságnak. És ezzel nincs egyedül. Alvállalkozóként ugyanis olyan nyomott árak vannak, hogy abból megint csak nem jönnek ki a költségek. A fővállalkozók jó része nem akar foglalkoztatni, az emberekkel bajlódni, ennek nyűgét az alvállalkozóra tolja szőröstül-bőröstül, és közben meg sem akarja fizetni az ezzel járó költségeket.

Nincs miből korszerűsíteni

A kereskedelemben is vannak gondok, a vidéki kisboltok igen nehezen tartanak lépést a béremeléssel, ha egyáltalán megy nekik. Nem véletlen, hogy az ÁFEOSZ korábban vészjeleket adott le, és kormánysegítséget kért.

Miskolc, 2015. február 26.
Zárva tábla az Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB) Zrt. miskolci fiókja bejáratán 2015. február 26-án. A Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért február 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál, így az ÉRB-nél is korlátozó intézkedéseket rendelt el.
MTI Fotó: Vajda János
Hétfői zárva tartás - lép a kormány
Adókönnyítést adna, hogy ne rokkanjanak bele a kisboltok a béremelésbe. 

Családi vállalkozásoknál sok helyen megint csak a katázás a menekülőút. Kicsit nagyobb településeken, nagyobb boltokban viszont ez nem járható. Plusz a vidéki boltok zöménél korszerűsítésekre is szükség lenne, csakhogy nincs miből.

Feketézőkkel kell versenyezni

A humán szolgáltatóknál (fodrász, kozmetikus, körmös, masszőr, stb.) is az a helyzet, hogy egy részüknél, főleg a nagyobb települések felkapottabb helyein nem gond a költségek érvényesítése az árakban, mert megvan a kialakult kuncsaftkör, sőt, esetleg sorban állás is van a bejutásért. De a kisebb településeken sokkal szerényebb a fizetőképes kereslet, ami kevéssé engedi meg, hogy az árakban megfizettesse a szolgáltató a béremeléseket.

A másik probléma, hogy nem kevesen döntenek úgy, inkább dolgoznak feketén, otthon, adózás nélkül. A többieknek pedig meg kell küzdeniük a „fusiszták” alacsonyan tartott áraival, ami tovább nehezíti a legális vállalkozások helyzetét – említette meg Németh László.

UV lamp gel polish manicure process. Salon procedure. The master coats the client's nails with a varnish.
Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock

Mekkmesterek

Gond továbbá az is, hogy megint elkezdtek felhígulni a szakmák. A munkaerőhiány kedvez a szerencselovagoknak, akik szakképzettség nélkül is „fantáziát látnak” egy-egy tevékenységben. Nincs villany-, víz-, fűtésszerelő, kőműves, burkoló, bádogos, kevés a festő, stb. Jó előre be vannak táblázva a mesterek, sokat kell várni, és vannak, akik próbálják kitölteni a keletkezett piaci rést. Csakhogy mindennek végül a lakosság látja kárát, amikor esetleg egy hozzá nem értőt bíz meg, aztán futhat a pénze után, ha hibás volt a teljesítés, vagy akár el is maradt. Mint az a néni, aki megbízott felújítással egy embert, előleget is fizetett – fél éve ott áll a szétvert lakásában, az ember eltűnt, kiderült, hogy nem is volt vállalkozása, és hiába fordult a kamarához, minden lehetséges hivatalos szervhez, semmivel nem biztatták. És ez a mekkmester több helyen is tett hasonló vállalást.

Még akik kiváltják az ipart, azoknak sem feltétlenül megfelelő a képzettsége – jegyezte meg az elnök.

Ki fog itt dolgozni 10-20 év múlva?

S ha már a kontárokat említette, szerinte azokat az időket kellene visszahozni, amikor még Magyarországon is mestervizsga kellett a vállalkozásindításhoz – mint ahogy Németországban még mindig így van. A rendszerváltás előtt a maszekoknak kellett a mestervizsga. Akinek nem volt meg a mesterképzése, az csak szűkített iparengedélyt kaphatott. Azóta el is veszett a mesterképzés presztízse, nagyon kevesen végzik el – tette hozzá. Az önálló vállalkozók száma egymillió körül van, de közülük csak nagyon kevesek mesterek.

És a szakképzés is siralmas állapotban van, pedig ha kikopik a mostani 40-es, 50-es generáció, nem lesz aki dolgozzon. Ezen a téren az IPOSZ-nak is van feladata, ismerte el. Meg kell ismertetniük a fiatalokkal a különböző szakmákat, és azt, hogy a szakmatanulással tudják biztosítani a jövőjüket. Az nem állapot, hogy évfolyamok maradnak ki, mert nincs érdeklődés a szakképzésre – tette hozzá.

Budapest, 2018. március 7.
Érdeklődők a Budapest Főváros Kormányhivatala Tanulj SzakMÁt! elnevezésű pályaorientációs és szakképzési börzéjén Budapesten, a MOM Sportközpontban 2018. március 7-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Érdeklődők a Budapest Főváros Kormányhivatala Tanulj SzakMÁt! elnevezésű pályaorientációs és szakképzési börzéjén Budapesten, a MOM Sportközpontban 2018. március 7-én
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Nem a vendéglátásra, cukrászatra célzott, mert azok viszonylag ismert és keresett szakmák a fiatalok körében. De például kőműves tanulónak már alig jelentkeznek. Pedig úgy gondolja, akármennyire is halad a világ a digitalizáció irányába, kétkezi szakmunkásokra még egy jó darabig szükség lesz. Nem elég csak bizonyos munkafolyamatra betanítani az embereket a multik igénye szerint, mintegy lebutítva a képzést. Mindent meg kell ismertetni a kis műhelyekben. A mai világban például az építőipar megkívánja, hogy a kőműves tudjon falazni, vakolni, vagy ne adj isten burkolni is, ha kell. A lakatos meg jó, ha tud köszörülni, vágni, hegeszteni, műszaki rajzot olvasni, stb. És aki jó képzést kap, az képes lesz jól dolgozni, és jobb bért elérni – tette hozzá.

Bér vagy fejlesztés? Ez is kérdés

A kicsiknek is fejlődni kellene, hogy megfelelő munkát tudjanak végezni, hogy jó szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ők a pályázati forrásoknál eddig hátrányban voltak a nagyokkal szemben. És hitelképesség szempontjából is – hívta fel a figyelmet Németh László. Vagyis a helyzeti hátrányuk még tovább nőtt az elmúlt években. Ezen sürgősen változtatni kellene. Az nem megy, hogy a legkisebb vállalkozások zöme csak akkor tud fejleszteni, ha ennek költségét a béremelésből csípi le. Ha egyáltalán így meg tudja oldani – jegyezte meg.

A mikrovállalkozásoknak, ezen belül a szolgáltatóknak különösen kellenének fejlesztési források, de nem olyan teljesíthetetlen feltételekkel, amelyekkel gyakran találkozni a pályázati kiírásokban. Most például vannak képzési pályázatok, de a mikrovállalkozások nem fognak tudni részt venni a kiírási feltételek miatt – említette meg. Pedig a dolgozók képzésére, a képzési támogatásra is nagy szükség lenne. Különösen akkor, amikor bürokratikus új szabályokkal egyre újabb vizsgákat írnak elő.

A képlet egyszerű, ha a kicsi fejleszthet, termelékenyebb, versenyképesebb lehet. Akkor a béremelés is könnyebb lehet neki.

Kiemelt képünk illusztráció
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Tamásné Szabó Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.