Belföld

Ezért lesz újabb kétharmada a Fidesznek, ha nem egyezik meg az ellenzék

Megnéztük a Közös Ország Mozgalom összes közvélemény-kutatását, és levontuk a következtetéseket, amelyek az ellenzéki koordinációs tárgyalásokon biztosan előkerülnek. Budapesten és a fővároson kívül nagyon más a helyzet, úgyhogy van miről tárgyalnia az LMP-nek, a Jobbiknak és a baloldalnak. Ha nem állapodnak meg, akkor készülhetnek még négy ellenzéki évre. Kétharmaddal a túloldalon.

A hódmezővásárhelyi ellenzéki meglepetésgyőzelem felrázta a borítékolható választási vereségre berendezkedő ellenzéket. A független Márki-Zay Péter úgy tudott fölényesen győzni Lázár János hátországában, hogy minden ellenzéki párt támogatta azért, hogy csak egy kihívója legyen a fideszes jelöltnek. Ami be is jött, Márki-Zay lemosta a pályáról az azóta lemondott fideszes alpolgármestert, Hegedűs Zoltánt.

A váratlan siker után két fontos dolog történt:

  • az ellenzék megérezte a vérszagot, elhitte, hogy április 8-án akár meglepetést is okozhat. A pártok az időközi polgármester-választás eredményét országos érvényűnek érezték,
  • ezért az ellenzéki koordinációtól korábban elzárkózó pártok (Jobbik, LMP, Momentum) is gondolkozni kezdtek azon, hogy megállapodásokat kellene kötniük egymással, illetve az MSZP-Párbeszéddel és DK-val az egyéni választókerületi visszalépésekről.
Márki-Zay Péter / Fotó: Marjai János/24.hu

Ellenzéki összeborulás miatt aggódik Orbán

A tárgyalások formális és informális keretek között is intenzíven zajlottak az elmúlt hetekben, mert a pártvezetőkön a hódmezővásárhelyi eredmény után mind nagyobb a választói nyomás. Ám három héttel a választás előtt is nagy kérdés, lesz-e ellenzéki összeborulás, mert

  • a Jobbik hivatalos álláspontja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben állva maradnak a  jelöltjei,
  • az LMP először úgy hívta tárgyalni az MSZP-t és a Jobbikot, hogy a DK-val nem akart egyeztetni, ami lehetetlenné teszi a megállapodást, ám Szél Bernadett változtatott a véleményén, és bejelentette, Vona Gáborral és Gyurcsány Ferenccel is tárgyal. Vasárnap este le is ültek egymással az MSZP-P, a DK és az LMP vezetői, de semmire nem jutottak – a résztvevők szerint azért, mert Gyurcsány mindenféle Jobbikkal való együttműködéstől elzárkózott.

Ha formális megállapodás nem is lesz, ettől függetlenül háttérben

az LMP-ből és a Jobbikból is olyan információkat kaptunk, hogy néhány körzetben mégis lehet valamilyen együttműködés:

koordinálás néhány körzetben, alacsony intenzitású kampány más helyeken, hogy látszódjon, kit tart az ellenzék a fideszes jelölt valódi kihívójának. Például az LMP-s miniszterelnök-jelölt Szél Bernadett javára már vissza is léptették a DK-s Tóth Zoltánt Budakeszin.

Már ennyi ellenzéki együttműködés is elég ahhoz a vásárhelyi fideszes kudarc után, hogy Orbán Viktor aggódni kezdjen. Március 15-ei beszédében hosszan taglalta, hogy igazából mind a 106 egyéniben végül igazából csak egy fideszes és egy „Soros-jelölt” áll majd szemben egymással. Ezután egészen durva módon azzal fenyegetőzött a miniszterelnök, hogy a választás után „elégtételt” fognak venni. Az nem derült ki, hogy kiken és miért, de a beszédből világos volt, hogy Orbán azokra gondolt, akiket ő a „Soros-birodalomhoz” köt.

Fotó: Marjai János / 24.hu

Tényleg egyetlen ellenzéki jelölt kellene minden egyéni választókerületben?

De vajon valójában mi miatt kell aggódnia Orbánnak? Megnéztük a Közös Ország Mozgalom tizennégy egyéni választókerületi közvélemény-kutatását, hogy lássuk, mit mutatnak a számok, mely pártok visszalépése, milyen forgatókönyvek esetén van a legszorosabb verseny az egyébként szinte biztosan jelentősen felülmért Fidesz és az ellenzék között. Nagy általánosságban, elöljáróban azt lehet mondani, hogy

a teljes ellenzéki koordináció sokszor nem vezet élesebb versenyhez, mintha a Jobbik és egy baloldali jelölt is indul.

A közvélemény-kutatások nyolc vidéki választókerületet, öt budapestit és egy Pest megyeit – amit technikailag most budapestiként kezelünk, mert Budakeszi a főváros agglomerációja – mértek.

Nem a legjobb módszer, nem a legjobb időpont

A KOM közvélemény-kutatásai úgy készültek, hogy egymás után végigkérdezgették a válaszadókat, hogy kire szavaznának különböző jelölt-kombinációk esetén. Ez nem a legjobb módszer arra, hogy az átszavazási hajlandóságot mérje, mert a válaszadók egyrészt ráunnak az egymás után érkező sok, nagyon hasonló kérdésre, másrészt éles választási helyzetben könnyebben adhatnak le proteszt szavazatot, mint ahogy azt a hipotetikus pártpreferenciáik mutatják.

Illetve ha egy jelölt visszalép egy másik jelölt javára, akkor biztosan többen szavaznak át, mint amit az így feltett kérdés mutat.

Ráadásul a kutatások Hódmezővásárhely előtt történtek, márpedig az ottani eredmény egészen biztosan nagy hatással volt választók tömegeinek gondolkodására, és ennek következtében választói magatartására is.

Nézzük egyesével a tizennégy megmért választókerületet!

Budapest 1. – I. kerület, V. kerület, a VIII. és IX. kerület egyes részei

A 24.hu Csatatér-projektjébe is bevont körzetről már sokat írtunk. A választókerületben sok ambíciózus ellenzéki jelölt van, akik egyelőre nem engednek, és egyikőjük sem hajlandó visszalépni a másik javára. Így pedig borítékolható lenne a fideszes Hollik István győzelme. A jobbikos Losonczy Pál visszalépése lényegében semmit nem változtatna a szavazatarányokon, csupán akkor lenne nyílt a küzdelem, ha Hollikkal szemben csak egy ellenzéki jelölt indulna – de tulajdonképpen mindegy, hogy melyikük.

Losonczy Pál, Budapesten a Közös Ország Mozgalom választási vitáján, 2018. február 12-én. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Budapest 4. – II. kerület és a III. kerület hegyvidéki része

Az látszik, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter minden forgatókönyv szerint nyeri a választókerületet, de ha Ungár Péter (LMP) vagy Niedermüller Péter (DK) közül valamelyikük visszalépne a másik javára, akkor az ellenzéki jelölt lényegesen közelebb kerül a fideszeshez.

A Jobbik visszavonulása nem lenne szerencsés az ellenzéknek, mert amiatt inkább Varga erősödne.

Budapest 6. – VIII. és IX. kerület

Koordináció nélkül itt sincs senkinek esélye legyőzni a polgármester Kocsis Mátét. A jobbikos Dúró Dóra esetleges visszalépése pedig Józsefvárosban is a Fideszt segítené. A legszorosabb verseny akkor lenne, ha a kisebb ellenzéki pártok jelöltjei visszalépnének a DK-s Ara-Kovács Attila javára, és három jelölt maradna.

Budapest 15. – XVIII. kerület

Kunhalmi Ágnes akkor is nyerhet, ha minden jelölt elindul, de ha a kisebb pártok visszalépnek a javára, akkor szinte már a zsebében is van a győzelem. Egy jobbikos visszalépés itt is a Fideszt segítené.

Középen Kunhalmi Ágnes, az ellenzék március 15-i ünnepségén. Tőle balra Molnár Gyula, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, jobbra pedig Bősz Anett áll. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Budapest 18. – XXII. kerület

Az MSZP-elnök Molnár Gyula a legesélyesebb ellenzéki a választókerületben. De ha nincs koordináció, nem rúg labdába Németh Zsolttal szemben. A kis pártoknak kellene beállniuk mögé, a Jobbik indulása itt is jó az ellenzéknek.

Pest megye 2. – Budakeszi és Budaörs

Mint korábban már volt róla szó, Tóth Zoltán visszalépett Szél Bernadettnek, így már egyszerűbb a képlet. Az LMP-s miniszterelnök-jelölt még így is le van maradva a fideszes Csenger-Zalán Zsolt mögött. A felmérés szerint, ha a jobbikos jelölt visszalépne, akkor az inkább a  fideszes malmára hajtaná a vizet.

Baranya megye 1. – Pécs

A hódmezővásárhelyihez leghasonlóbb helyzet, ugyanis Mellár Tamás független jelölt a legesélyesebb ellenzéki. Egy teljes ellenzéki koordináció szorossá tenné a meccset, de ha a jobbikos jelölt is indulna, akkor is hasonló lenne a helyzet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. – Miskolc

A jobbikos Jakab Péter verheti meg ebben a miskolci választókerületben a fideszes Csöbör Katalint. A legkisebb különbség akkor van kettejük között, ha minden más jelölt visszalép. De még akkor is nyílt a küzdelem, ha minden jelölt elstartol. A DK-s Debreczeni József visszalépése érdemben segíthetné a jobbikost.

Jakab Péter, Debreczeni József, Csoma László és Szopkó Tibor vitája a Közös Ország Mozgalom miskolci rendezvényén. (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Csongrád megye 1. – Szeged

A 2014-ben is nyertes MSZP-s Szabó Sándornak akkor is van esélye nyerni, ha minden jelölt elindul. Ha a kisebb pártok jelöltjei visszalépnek a javára, akkor nőnek az esélyei, viszont a jobbikos jelölt visszalépése érdemben nem változtat az erőviszonyokon.

Fejér megye 4. – Dunaújváros

Egyedül a jobbikos Pintér Tamás verheti meg a fideszes Galambos Dénest. Ez teljes ellenzéki koordinációval sikerülhet, de ha indul a DK-s jelölt, akkor is hasonló különbség látszik a szavazatok között.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. – Nyíregyháza

Nyíregyházán Szabó Tünde államtitkárt az MSZP-s és a jobbikos jelölt körülbelül ugyanannyira szorongathatja meg. Teljes koordinációval lenne nyitott a küzdelem, itt tűnik a legnagyobbnak az átjárás a baloldali és a jobbikos szavazók között.

Tolna megye 1. – Szekszárd

Ez az a körzet, ami miatt sokan beszélnek arról, hogy a KOM felmérései nem tükrözik a hódmezővásárhely utáni helyzetet.

Ugyanis az látszik, hogy Harangozó Tamás (MSZP), Hadházy Ákos (LMP) és Szabó Balázs (Jobbik) között nincs szavazói átjárás, miközben más mérések messze nem ezt mutatják. Ebben a kutatásban viszont az jött ki, hogy bármelyik ellenzéki is lép vissza, az vagy nem változtat semmin, vagy a fideszes Horváth István örülhet neki.

Vas megye 1. – Szombathely

A Jobbik visszalépése látványosan a volt honvédelmi minisztert, Hende Csabát segítené ebben az egyébként nagyon fideszes választókerületben. Lényegében minden forgatókönyv fölényes fideszes győzelmet mutat.

Veszprém megye 3. – Tapolca, Ajka, Sümeg

Alapból is többesélyes választókerület, az itt időközi választáson az első egyéni jobbikos mandátumot szerző Rig Lajos verhetné meg újra a fideszes Fenyvesi Zoltánt a legnagyobb valószínűséggel. De ha baloldali jelölt is indul, akkor is lényegében akkora különbség látszik, mintha nem indulna.

Mi következik mindebből?

Már többször szóba került ebben a cikkben, hogy vannak hiányosságok, amelyek miatt nem biztos, hogy ezek a felmérések megmutatják, mi fog történni április 8-án. De néhány alapvető tanulság levonható:

  • Érdekes módon az átszavazási hajlandóságra nincs nagy hatással, hogy az adott választókerületben mennyire erős a kormányváltó hangulat.
  • Budapesten a Jobbik nem nagyon rúghat labdába, de ha visszaléptetnék a jelöltjüket, az inkább a Fideszt segítené.
  • Vidéki városokban több helyen esélyes a Jobbik jelöltje, de koordináció kellene a győzelmükhöz.
  • Az LMP, a Momentum és más, kisebb pártok visszalépése mindenhol segítené az MSZP-Párbeszéd és DK-s jelölteket.
  • Ha az ellenzék sikeresen akar szerepelni a választáson, akkor sok munkájuk lesz még a pártoknak azzal, hogy meggyőzzék a szavazóikat, hogy átszavazzanak egy olyan jelöltre, akire egyébként szívük szerint nem szavaznának.
  • Amennyiben nem lesz koordináció, és a billegő körzetekben sem képes nyerni az ellenzék, úgy a Fidesz-KDNP nemcsak abszolút többséget, hanem újabb kétharmados többséget szerezhet a Parlamentben.

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik