Adott egy törvénycsomag-tervezet, amiben egy szóval sem említik Soros György nevét, de mégis a Stop Soros címet viseli. Se füle, se farka, három törvénytervezetből áll össze, de gyanús, hogy hirtelen felbuzdulásból, úgy dobták össze, mint a 19. század párizsi írók a ponyvaregényeiket: egy éjszaka alatt összefércelve, küzdve a karrierért. A Stop Soros már társadalmi egyeztetés alatt is áll, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint februárban szavazhat róla az Országgyűlés.
Az irományt Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa, valamint Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója kommentálta kérdésünkre.
Megvédik a nemzetet
A javaslat lényege:
- a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat;
- tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk;
- illetéket kell fizetniük, amely bevételt az állam határvédelemre fordítja;
- a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók legyenek.
„Ezt a szabályozást teljesíthetetlennek és szükségtelennek tartjuk, valamint rosszindulatúnak is” – kommentálta a jogszabályt Ligeti, aki szerint „értelmezhetetlen rendelkezések zagyva kuszasága” az egész. Zádori is elfogadhatatlannak és kártékonynak nevezte a tervezetet a jelenlegi formájában, amit kategorikusan elutasítanak. Azt szerinte slendriánul írták meg, „ennek a helye a kukában van, nem a parlament előtt.” Főleg, hogy több ponton az alaptörvénynek sem felel meg.
1/a. Regisztráció és közhasznúság
Az első fontos pont a regisztráció kötelezettsége, amit a migrációt propagáló és támogató, valamint az illegálisan határt átlépő személyt szponzoráló, támogató szervezeteknek – egyesületnek, alapítványnak, nonprofit gazdasági társaságnak – írnak elő. Ez az inkább az embercsempészekre utaló megfogalmazás azonban nyilvánvalóan inkább azokra vonatkozna, akik például jogi segítséget nyújtanak a menekülteknek (mint a Magyar Helsinki Bizottság). A szöveg szerint a „regisztráció nem büntetőjogi eszköz”, csak az átláthatóságot szolgálja.
Zádori szerint olyan szervezet egyszerűen nem működik, ami az illegális bevándorlást szervezné és ezt bevallaná. Inkább „az embercsempészetet szervező bűnbandákra” igaz ez, de ők nem akarnak majd regisztrálni és adózni. Mindenesetre a szöveg önkényes jogértelmezésre biztosít lehetőséget, bárkit hírbe lehet majd hozni miatta.
1/b. Ki a közhasznú?
Fontos még, hogy a közhasznúság fogalmát is módosítaná a tervezet. Ezt a „tényleges társadalmi támogatottsághoz kötik”, ami azt jelentené, hogy ha az adott évben befolyt támogatások összegének legalább fele belföldi alanytól származik, valamint hogy az szja 1 százalékos felajánlásából származó összeg eléri a külföldi támogatás legalább felét. Mivel sok civil szervezet részt vesz nagy nemzetközi pályázatokon, vagy épp külföldi donoraik is vannak, ők elveszíthetik a közhasznú jelzőt.
Eddig a társadalmi támogatottságot azon mérték, hogy az előző két lezárt üzleti évében az 1 százalékos felajánlások elérik az összes bevétel 2 százalékát VAGY a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában VAGY közérdekű tevékenységének ellátását legalább tíz önkéntes segíti.
Ezt azért érdemes részletezni, mert az egész törvénycsomag Achilles-sarka ez, a közhasznúság ugyanis adókedvezményeket nyújt. A jelenlegi szabályok szerint mentesülnek az áfa alól, sőt ha közhasznú tevékenység miatt vásárolnak a külföldről felajánlott pénzből, az áfa visszaigényelhető. Jár még szja-kedvezmény, társaságiadó-kedvezmény, a szervezet szolgáltatásait igénybe vevők is kapnak kedvezményt. Tehát ha az új törvény hatályba lép, a regisztrált szervezetek elesnének ezektől a pénzektől.
2. Büntető jellegű illeték
Illetékre azért kötelezik a regisztrált szervezeteket, mert Magyarország csomót költ a határvédelemre, ezek a szervezetek meg állítólag behozzák a migránst, tehát kárt okoznak a költségvetésnek. Ez a külföldi támogatás negyede, 25 százaléka. Ha elmulasztják befizetni, az adóhatóság bírságol, az illeték kétszeresét róhatja ki. Ha ezt sem fizetik be, a végén az ügyész akár a szervezet törlését is kezdeményezheti, a külföldről jött támogatás visszautalásával együtt.
3. Ez a kitiltás nem is olyan kitiltás
Ha valaki sérti az ország nemzetbiztonsági érdekeit, az távol tartható lesz a schengeni külső határoktól a harmadik pont szerint. A hangsúly azon van, hogy ez nem kitiltás, mert az büntetőjogi kategória, hanem bevezetnek egy új fogalmat:
Azokkal szemben lenne elrendelhető ez, akik támogatják illegáls migránsok jogszerűtlen határátlépését és tartózkodását, vagy ilyen szervezeteket támogatnak. Magyarán, ha az első pontban ráhúzzák a vizes lepedőt például az Amnesty Internationalre, akkor az őket akár egy ezressel támogató magyar állampolgár se közelítheti meg a schengeni belépési pontokat 8 kilométerre, bármilyen valószerűtlenül hangzik is ez.
Tehát el kell kerülnie a komplett ukrán, román, szerb és horvát határszakaszt, valamint az ország belsejében lévő belépési pontokat, azaz a ferihegyi, debreceni, győr-péri, sármelléki és pécs-pogányi reptereket, valamint a dunai, tiszai vagy más folyók nemzetközi kikötőit. Ez a fajta kitiltás a belügyminiszter döntése lesz. Hozzáteszik, „különösen indokolt esetben” ugyanő harmadik ország állampolgárát az egész országból is kitilthatja.
Zádoriék még bíznak benne, hogy akkora lesz a felzúdulás a társadalmi egyeztetéskor, hogy leveszik a napirendről a tervezetet. Így nem teljesülhet a cél, hogy a civileket domesztikálja, háziasítsa a kormány, hogy kiderüljön, kik a kóserek. Ez az általuk segített embereknek fog fájni igazán, mivel olyan szférákban dolgoznak, ahonnan kivonult az állam.
Ligeti szerint ha a kormány túlzott kiadásokat és büntetőadó szükségességét látja, akkor nézelődjön maga körül: 20 ezer migránst hoztak be a betelepítési kötvényekkel, amikből 60 milliárd forint került offshore hátterű cégekhez. Az így betelepült migránsok hátterét kellene inkább vizsgálni, nem a civil szervezeteket vegzálni.
(Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás)
