A kutatók egereken próbálták ki az új vakcinát. A beoltott rágcsálók hét gyakori vírustörzsből kaptak halálos dózist, mégis túlélték a kísérletet. Sőt, azok az élőlények, melyek több oltóanyagban részesültek, még csak meg sem betegedtek a kórokozóktól. A hagyományos szerekkel kezelt egerek ezzel szemben elpusztultak.
Eric Weaver, a Nebraska-Lincolni Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője szerint bár egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az új módszer az emberek esetében is sikeres lesz, az eredmények mindenképp biztatóak. Az új vizsgálat az első, amely igazolja, hogy a mai törzsek ősének genetikáját használva univerzális oltást lehet létrehozni.
A végső cél az, hogy egyetlen oltással képesek legyünk egész életen át tartó védelmet biztosítani
– mondta a szakember.
A becslések alapján az Egyesült Államokban a jelenlegi influenza elleni oltási programok és módszerek 4,75 és 6,9 százalékkal csökkentik a vírushoz kötődő megbetegedések és kórházi kezelések számát. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabb megoldásokra van szükség.
A közös ősből indultak ki
Mivel a vírus igen gyorsan fejlődik, és a gazdatest gyakran tünetek nélkül is hordozhatja a kórokozót, nehéz hosszú távú immunitást nyújtani a betegséggel szemben.
A hagyományos oltóanyag inaktív vagy gyengített vírust tartalmaz. A probléma az, hogy a vakcinák fejlesztésekor meg kell határozni, hogy az adott évben melyik törzs lesz a leggyakoribb. Emellett további nehézséget okoz a tartalékok elkészítése és szállítása, valamint az a tény, hogy az oltásra gyakran rosszul reagál az idősebbek szervezete.
Még a megfelelően kifejlesztett anyagok is kevesebb mint 60 százalékos védelmet adnak. Weaver szerint az ideális oltás olcsó, hosszan tartó immunitást biztosít, és a vírus minden variánsa ellen véd.
A kutatók különböző módszerekkel próbálják létrehozni a kívánt oltóanyagot. Napjainkban rengeteg ígéretes eredmény születik, az új kísérlet azonban az első, melyben a hemagglutinin (HA) több központi génjét is használták. Weaver csapata azt gondolja, a vakcinát az emberi szervezetben is alkalmazhatóvá alakíthatják.
A védőoltás kifejlesztésének ötletét a HIV-kutatásból merítették. Weaver korábban részt vett egy vizsgálatban, melyben a vírus ősi génjeit fedték fel. A csapat ezúttal hasonló módszerekkel igyekezett kideríteni, hogy mely gének állnak az influenza filogenetikai fájának középpontjában.
Az új védőoltásban nem inaktív vagy legyengített influenzát, hanem szaporodásra képtelen adenovírusokat használtak – ezek főleg felső légúti fertőzéseket váltanak ki. A kórokozók a H1, a H2, a H3 és a H5 influenzatörzsek közös génjeit hordozták.
Az új vakcina nem okoz tüneteket, ugyanakkor képes a szervezetbe juttatni az antigéneket.
(Kiemelt kép: scyther5/Thinkstock)
