A civilek évek óta jelzik a kőbányai önkormányzatnak, hogy egyre nagyobb a baj a X. kerületi Hős utcában, mégsem történt semmi. Aztán augusztus 20-án jött a hír, hogy holttestet találtak a Stadionoknál, többeket pedig mentő vitt el a helyszínről. Hamar reflektorfénybe került az 1-es villamos vonala, a Stadionok környéke, és persze a közeli Hős utca, amire rátapadtak a jelzők:
Az utca, ahova rendőri kíséret nélkül nem megy be a mentő.
Később azonban kiderült, hogy az augusztus 20-án történt halálesetnek nincs köze a droghoz vagy más bűncselekményhez, de ekkor már a Hős utca és környéke volt a figyelem központja.
Talán a fokozott médiafigyelemnek is köszönhetően rövid idő alatt nagyot változtak a dolgok: ellepték a környéket a rendőrök, mindennapossá váltak az igazoltatások, nemrég pedig az önkormányzat – az indoklás szerint – az illegális szemétlerakást megelőzendő kerítést húzott a két épülettömb köré.
Az ELTE ÁJK kriminológiai tudományos diákkörének rendezvényén arról volt szó, hogy ezek a stigmák hogyan hatnak az ott élőkre, és mennyire gátolják a probléma megoldását.
A három meghívott előadó augusztus óta többször nyilatkozott a Hős utcáról, előadásuk iránt mégis akkora volt az érdeklődés, hogy egy nagyobb előadóba kellett terelni a főként diákokból álló közönséget.
Saját tapasztalataikat mesélték el, és felvázolták, milyen megoldási lehetőségek vannak a Hős utcára:
- Pósfai Zsuzsa, a Társadalomelméleti Kollégium Városműhelyének kutatója
- Urbanovszky Zsuzsanna, a Hős utcai lakókkal foglalkozó Kontúr Egyesület elnöke
- Erdős Ákos, rendőr százados, addiktológiai konzultáns a Közszolgálati Egyetemen.
Erős mondatok tőlük, a Hős utcáról.
Stigma: a Hős utcai lakos drogos és bűnöző
„Ha valaki szédeleg a Hős utca környékén, akkor nyilván azt hiszik róla, hogy drogos. Ezt a fajta bélyeget nagyon nehéz lemosni. Az emberek el kezdik nem megérteni egymást. Nem hajlandóak letépni a stigmát, ezért nem haladunk előre.
Kialakul bennük egy identitás, hogy ők bűnözők és drogosok. Nem is akarnak ebből kitörni, bennmaradnak ebben a szerepben, mert rájuk van nyomva a bélyeg. Innen nem fognak tudni előrelépni.”
Az alkohol megtűrt dolog, ha valaki alkoholista, az is megtűrt. De ha valaki elszív egy spanglit, az már drogos” – Erdős Ákos.
„Óvatosan kell bánni a szavakkal, mert stigmatizáló hatásuk van, és ez egy gazdaságilag és szociológiailag nehéz városrészben különösen mély hatást válthat ki. De ezek a problémák sohasem rendszeren kívül léteznek” – Pósfai Zsuzsa.
A Hős utcai identitás
„Nagyon erős a Hős utcai identitás: olyan, mint egy nagy család, és ezt a kötődést erősíti az is, hogy nagyon sok a rokon a közösségben. Bármilyen szétroncsolódott is ez a közösség, furcsa módon biztonságot jelent ez az ott lakóknak” – Urbanovszky Zsuzsanna.
„Ha egy közösséget devianciával illetünk, az közösségképző erővel bír”– Erdős Ákos.
Elszigetelődés: sehol egy lakóövezet
„A 15/A és 15/B lakói egyik oldalon látják a Terrorelhárítási Központ épületét és a tekeseket. Az épületek negyedik emeletéről azt látják, hogyan gyakorlatozik a készenléti rendőrség. Látnak még vasúti síneket és a Közszolgálati Egyetemet. Lakóövezetet a környéken viszont nem látnak”– Urbanovszky Zsuzsanna.
„Ha a társadalom elszeparálja magától ezeket a közösségeket, akkor azzal nem oldja meg a problémát, hanem fenntartja a helyzetet” – Erdős Ákos.
Lakhatás: szisztematikus leépítés zajlik
„Tarthatatlan, súlyosbodó lakhatási probléma van, és ettől nem független a drogprobléma sem. Nem egy Hős utca van Budapesten. A lakhatási gondok szisztematikusan jelen vannak, és csak akkor figyelnek rá, ha jön a reflektorfény.
Kevés az önkormányzati lakás, azok is többnyire rossz állapotúak, és szegény emberek lakják. Az önkormányzatoknak nincs forrásuk, és akaratuk sem, hogy fejlesszék az ingatlanjaikat, ezért inkább ledózerolnák azokat. De arról nincs szó, hova kerülnek a lakók.
Az önkormányzatok szisztematikusan próbálják leépíteni a lakásállományukat. Csak rövid időre, egy-két évre kötnek szerződést, és nincs garancia, hogy hosszabbítanak a lakókkal.
Az önkormányzatnak elvileg cserelakását kell adnia, kivéve, ha a lakónak például hátraléka van. Márpedig a Hős utcai lakók jelentős része nagy összeggel tartozik” – Pósfai Zsuzsa.
Médiafigyelem: kellett egy halott
„Régóta jeleztük már az önkormányzat felé, hogy komoly problémák vannak a Hős utcában, de soha nem történt semmi, amíg valaki meg nem halt.
Egy Hős utcában riportot készítő újságíró azt kérdezte: itt olyan kedvesek és befogadóak a családok, hol vannak azok a dolgok, amikről a média ír?
Ha a Hős utcában történik bűncselekmény, akkor a média kiemeli, hogy a Hős utcában, vagy annak környékén történt. De ha a kerület egy másik részén történik valami, akkor az már csak Kőbánya lesz a hírekben” – Urbanovszky Zsuzsanna.
„Nagyon sok múlik azon, hogy a média hogyan tálalja az eseményeket. Most arra ment a fókusz, hogy 18 ember őrjöngött a villamosmegállóban. Arról viszont nem beszélünk, hogy miért használják ennyien a drogot? Egy másfél perces tudósításból nem lehet leszűrni a lényeget, csak (gyakran téves) következtetéseket, például azt, hogy a Hős utcában mindenki bűnöző” – Erdős Ákos.
„Csak akkor van szó valamiről, amikor helyzet van, de mélyebb feltárás nincs. Első blikkre látható tények leírása történik, és ez káros tud lenni, miközben a média fontos, mert a segítségével például hatni lehet az önkormányzatra” – Pósfai Zsuzsa.
Megoldás: a civilek nem beszélnek hülyeséget
„Megfizethető bérlakási szektor kell. Persze ez nem csak lakhatási, hanem drog- és munkanélküliségi probléma is. Ezeket egyben kell kezelni, de erre jelenleg nem látszik a szándék” – Pósfai Zsuzsa.
„Kell egy rövid és egy hosszú távú terv, és egy egységes koncepció, amit a lakosokkal, a vagyonkezelővel és az önkormányzattal együtt kell kialakítani” – Urbanovszky Zsuzsanna.
„Az önkormányzatnak el kell fogadnia, hogy nem hülyeség, amit a civilek mondanak. Meg kell próbálni más perspektívából gondolkodni” – Erdős Ákos.
