Bár Fröhlich Róbert már a 19. század végén beszámolt arról, hogy egy nagy lelőhely fekszik a Tolna megyei Szakcs és Dalmand között, a területet igazán csak az 1990-es években kezdték el vizsgálni. Az eddigi kutatások azt sugallják, hogy a térségben egy római kori település, Iovia romjai fekszenek.
A közelmúltban a régészek Iovia újabb maradványait tárták fel. A kutatás vezetője, dr. Bertók Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének munkatársa október 20-án tart előadást a témában a pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó Csontváry Múzeumban.
A fotók alapján a déli, északi és nyugati oldalon városfal, a nyugati kapu, egy bazilika-szerű, kettős oszlopsorral tagolt épület, egy oszlopokkal és fallal körülkerített és kapukkal megszakított kettős tér (forum), illetve más kisebb épületek, oszlopok és a városfal további darabjai rajzolódnak ki
– írja dr. Bertók Gábor.
A szakértő szerint a nyugati kapu és a forum közt egy nagyjából 250 méter hosszú, oszlopsorral szegélyezett főutca futott. A kettős tér nyugati felének északi és déli oldalán két, egyenként megközelítőleg 80-szor 20 méteres épület helyezkedett el. A nyomok alapján a település városi jellegű lehetett.
Dr. Bertók Gábor már több szezont is eltöltött a helyszínen. Csapatával legutóbb 2016 szeptemberében folytatott ásatást a területen. A régészeket akkor restaurátorok is elkísérték, akik segítettek a falfestmények felszedésében, összeillesztésében és konzerválásában.
(Kiemelt kép: Pázmány Péter Katolikus Egyetem)