Kettészakad az NB I. Ezt maga Szima Gábor, az élvonal legrégebbi, legrutinosabb tulajdonosa is megerősítette, amikor azt nyilatkozta: nem lehet a Felcsúttal versenyezni. A DVSC, az utóbbi évtized rekordbajnoka feltételrendszerben még csak-csak felveszi a versenyt az élvonallal, de költségvetés tekintetében már nem. A Ferencváros 4,4 milliárd forintból működött a 2016-os gazdasági évben, a Videoton 3,77 milliárdból, és láss csodát, a két legnagyobb magyar klubot az NB II-ből feljutó felcsúti Puskás Akadémia követi 2,5 milliárd forinttal.
A magyar bajnokság három pénzügyi mogulja közül a Videoton két okból is kilóg a sorból. Egyrészt a fehérváriak még jó eséllyel üldözik az európai álmot, másrészt pontszámban holtversenyben élen állnak a bajnokságban, mindezt albérletből teszik, mivel stadionjuk átépítés alatt áll.
A Fradi és a Felcsút európai léptékkel mérve is pazar feltételrendszere azonban nem párosul eredményességgel. Kérdés, miért nem?
Fradi: 4,4 milliárdból sem futja Európára
Thomas Doll nagy csinnadrattával érkezett a Fradihoz 2013 decemberében. Az elmúlt három és fél szezonban egy bajnoki (2016) cím és három Magyar Kupa-győzelem (2015, 2016, 2017) köthető a német edzőhöz, amivel nem is lenne semmi probléma, sőt. A Ferencváros az utóbbi évek egyik legstabilabb csapata, a hátteret tekintve mindenképp. Így még a mezei laikus is joggal várhatja el, hogy Doll-lal mindig bajnoki címért küzdjön a Fradi – ez a 2016/17-es évadban nagyon nem volt meg –, nemzetközi téren pedig felzárkózzon a középmezőny aljához.
A klubvezetést nem érheti panasz, mindent előteremt a cél érdekében. A Transfermarkt szerint a 12,65 millió euró összértékű keret és a hivatalos pénzügyi beszámoló szerint 4,4 milliárd forintos, a magyar bajnokságban messze legnagyobb költségvetés mindenképpen többre lenne hivatott.
A 2016-os Eb-hősökkel (Dibusz Dénes, Lovrencsics Gergő, Gera Zoltán, Böde Dániel, Priskin Tamás) és minőséginek gondolt légiósokkal (Fernando Gorriarán, Rui Pedro, Moutari Amadou, Julian Koch, Janek Sternberg, Marcos Pedroso) teletűzdelt csapattal szemben a nyárelőn minimum elvárásként fogalmazódott meg az Európa Liga-csoportkör. Doll-lal a mutatott játék viszont vérszegény, ami nem csak az EL-ben bizonyult kevésnek.
Öt bajnoki forduló után az látszik, nemhogy külhonban, de itthon is döcög a szekér. A Fradi egy győzelemmel és négy döntetlennel szerzett hét pontot, ami alig 46 százalékos teljesítmény. A bajnoki címért folyó versenyfutásban máris jelentős a lépéshátrány. Mégsem halljuk a kongó vészharangokat, nincs tudomásunk válságstábról sem, pedig talán lenne mit megbeszélnie a vezetőségnek az edzővel.
Például azt: az európai siker eléréséhez nem lenne-e járhatóbb út az állandóság, a stabilitás, a játékospolitika terén tudatos építkezés, szemben azzal, ami nyilvánvalóan zajlik?
Thomas Doll ugyanis minden átigazolási szezonban lecseréli a fél csapatát. Az Üllői út nagybani piac, ahol idegenlégiósok tucatjai jönnek-mennek.
Márpedig ilyen intenzív játékosmozgással egyszerűen képtelenség csapatot építeni, ergo komoly eredményt, sportcélt elérni.
A Fradihoz európai középbajnokság szintjén remek fizetésért cserébe ingyen megszerezhető játékosok érkeznek, olyanok, akik olykor még az NB I-es szintet sem ütik meg. Az idei év téli szerzeményei közül kettő, Julian Koch és Janek Sternberg egyértelműen ilyenek, de Moutari Amadou játékintelligenciájával is akadnak problémák. Talán a nyár sztárigazolásairól sem korai kijelenteni, hogy se Fernando Gorriarán, se Rui Pedro nem hozta meg az átütő erőt, míg Böle Lukács alig jut szóhoz, Marcos Pedrosót pedig még senki sem látta játszani.
Csoda hát, ha a 2017/2018-as bajnoki szezon első öt meccse után 2012 augusztusa után először ismét felcsendült az Auf Wiedersehen az Üllői úton? Akkor Détári Lajos még két meccset kapott, majd távozott. Egy közgazdasági és erkölcsi értelemben piaci alapon működő klubnál Dollnak már nem lenne maradása.
Bocsánatot kell kérnem a nézőktől, egyenként nem tudok, de ez ma nem labdarúgás volt. Az ilyen szintű focit nem folytathatjuk, ez nem Fradi-szint. (…) Nekünk a stábbal kezelni kell ezt a helyzetet, nem bűnöst kell keresni, hanem a gondokat megoldani. Augusztus 31-ig még erősítenünk is kell több posztra
– mondja a német, aki tehát távozás helyett újabb igazolásokat tervez, és a jelenlegi játékosokra hárítja a felelősséget.
A múlt héten még skandálták a nevem, régóta benne vagyok a futballban, tudom kezelni ezt a helyzetet. Magyarországon gyakran előfordul, hogy ha nem megy jól a játék, azonnal az edzőt veszik elő, más országokban azért néha a játékosokat is kritizálják. Az a helyzet, hogy nem mindig csak az edző a hibás. (…) A siker közös, viszont ha nem jön a jó eredmény, akkor sokan az edző mögött bújnak el, mert az edző az első, akit elővesznek, de mondom, egészen jól tudom ezt kezelni
– magyarázta Thomas Doll, amivel egyúttal jelezte is, hogy edzőként jelen állás szerint nem ura a helyzetnek.
PFLA: megmenti-e a felcsúti VIP-páholy Pintért?
2016 decemberében, az akkor a Mezőkövesddel az NB I-ben nagyszerű teljesítményt nyújtó Pintér Attila váratlanul a másodosztályba, a feljutásért küzdő Puskás Akadémiához igazolt, majd tavasszal visszajuttatta az első osztályba a jelenlegi miniszterelnök kedvenc focicsapatát.
Egyetlen felcsúti maradt a kezdőben, a 20 éves Spandler Csaba, de az NB I ötödik fordulójában már Spandlert is lecserélte, ami végleg azt az üzenetet hordozza: a Puskás Akadémia csak nevében az, ami.
Az akadémiára költött tao-milliárdok ide, saját nevelésű fiatalok helyett drága pénzen vásárolt játékosok oda, a fő baj mégis az, hogy idén egyelőre nem megy az újoncnak az NB I-ben.
Nem róhatok fel semmit a csapatomnak, úgy gondolom, hogy sokkal jobban futballoztunk, mint a Honvéd. Egyedül a gól hiányzott
– állapította meg Pintér még augusztus elején, amikor a Budapest Honvéd ellen Felcsúton 2-0-ra kikapott a Puskás Akadémia.
A rúgott gólokkal valóban hadilábon állnak. Öt forduló alatt négy jött nekik össze, ebből ráadásul kettő az utolsó, hétvégi Diósgyőr elleni 2-2– alkalmával. Az edző szerint ezúttal sem a stáb vagy a csapat – vagy az irdatlan nagyot bakizó felcsúti kapus –miatt maradt el a siker, hanem inkább a játékvezetőkön múlt.
A szövetségi kapitányi kudarca után rehabilitált Pintér azonban hiába takarózik a bírókkal, a Transfermarkt szerint 8,08 millió euróra becsült kerettel egyelőre halvány játékot mutat. Az edzőt korábban gyakran támadták a tolódásos bunkervédekezés miatt, mostanra azonban szakított ezzel a taktikával, és láthatóan dominanciára, labdabirtoklásra törekszik. A Puskás a tavalyi bajnokság első három helyezettje ellen – Videoton (53 százalék), a Vasas (58), a Honvéd (55) – is uralta a játékot, azonban a kevés rúgott és a sok kapott (10) gól azt mutatja, csapatának se az eleje, se a hátulja nincs rendben.
Pedig olyan játékosokat tud magáénak, mint a rendkívül tehetséges Prosser Dániel, a tapasztalt Balogh Balázs vagy Szakály Péter, illetve a külföldi kontingenst képviselő Heris, Diallo vagy Mevoungou.
Pont azért nem, mert hasonló problémával küzd, mint Thomas Doll: lecserélte a fél csapatot és a hatalmas játékosmozgás miatt még hiányzik az egység. Pintér egyetlen mentsvára a felcsúti VIP-páholy, ahova nem is rest fel-felpillantani meccs közben.
Egyelőre nem érheti bántódás, hiszen érezhetően élvezi főnöke bizalmát, és ezt pontosan tudja ő is. Ahogy Dollnál, Pintér esetében sem hallani, olvasni válságstáb felállításáról.
Magyarországon a Ferencváros mellett a Puskás Akadémia rendelkezik a legprofesszionálisabb körülményekkel, de az öt forduló alatt megszerzett kettő pont tökéletesen leképezi, hogy a futballban a tudatos, lépésről lépésre építkezés legalább annyira fontos lenne, mint a költségvetés és a játékosminőség. Feltéve, ha az adott csapatnak sporteredmény terén is van célja, és a futballbiznisz nem pusztán egyéb, mint egyéni érdekek mentén zajló szükségszerűség.
