Kezd eldurvulni a helyzet az Egyesült Államok és Oroszország között. Mármint még jobban eldurvulni. Vlagyimir Putyin kitiltott 755 amerikai diplomatát Oroszországból.
Pontosan nem tudni, hány amerikai diplomata van az országban, ezernél valamivel többről beszélnek, így az oroszországi amerikai jelenlét a fele alá eshet vissza. Az Egyesült Államok nagykövetséget tart fent Moszkvában, és konzulátust Szentpéterváron, Vlagyivosztokban és Jekatyeringburgban. A kitiltásokkal a működés határára eshet a nagyövetségek állománya.
Putyin azt mondta a kitiltásokról, hogy
Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy ne hagyjunk mindent megválaszolatlanul. Sokáig vártunk, hogy valami végre jó irányba változik. Úgy néz ki, a jövőben mégsem lesz változás.
A kitiltás egyértelmű megtorlás volt az újabb szankciók ellen, amelyeket az amerikai kongresszus elfogadott. Oroszország, illetve orosz személyek ellen eddig is szankciók voltak érvényben, most ezeket fokozták tovább.
Igazából az egészben nem is az az érdekes, hogy mik ezek a szankciók, ez szinte lényegtelen. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy miért vezették be őket.
A Demokrata Párton belül elég szilárdan tartja magát az a nézet, hogy az oroszok beleavatkoztak, „meghekkelték” az elnök választást, és ezért nyert Donald Trump, aki szerintük amúgy Putyin embere. Erről a témáról többször is írtunk, eddig igazából semmilyen konkrét bizonyíték nem volt arra, hogy tényleg ez történt.
Az egyetlen ezzel kapcsolatos hihető bizonyíték az, hogy Donald Trump Jr., az elnök fia találkozott egy orosz ügyvéddel, akiről később kiderült, hogy korábban az FSZB-nek, az orosz biztonsági szolgálatnak is dolgozott.
A hekkelés viszonylag tág értelmezésén kívül – mint például az orosz állami propaganda – más bizonyíték erre a beavatkozásra nincs. Arra, hogy a Demokrata Párt szervereit az oroszok törték fel, pont annyi bizonyíték van, mint arra, hogy belső szivárogtatás volt.
A republikánusok viszonya egyébként is ellenséges volt Oroszországgal, de a botránytól a demokraták is kifejezetten ruszofóbok lettek.
Trump elnökségének kezdete óta sorra derülnek ki olyan találkozók a stáb és orosz állampolgárok között, amelyeket korábban nem ismertek el. Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn végül le is mondott azért, mert eskü alatt hazudott egy találkozóról Szergej Kiszljak orosz nagykövettel.
Ez egyébként szintén érdekes ügy volt. Amikor az Obama-kormányzat az átadás-átvétel előtt úgy döntött, hogy lefoglal két orosz diplomáciai épületet, és kiutasít több orosz diplomatát, Oroszország semmilyen választ nem adott. Azért nem, mert – mint később kiderült – Flynn azt ígérte az orosz nagykövetnek, hogy a Trump-kormány enyhíteni fog a szankciókon és barátságosabb lesz Oroszországgal szemben.
Trumpnak ez amúgyis nagy kampányígérete volt. Szerinte Oroszországgal együtt kell működni és tárgyalni kell. De Flynn óta ezt nem nagyon lehet megcsinálni, főleg úgy, hogy Trump más közeli emberei is lebuktak titkos találkozókkal.
A most elfogadott szankciók között például nem az a fontos, hogy szigorítják-e az eddigieket. Az a fontos, hogy a kongresszus elvette Trumptól a jogot, hogy Oroszországgal szemben bármiben is változtasson az Egyesült Államok hozzáállásán.
A kongresszus a most elfogadott szabályok szerint 30 napot kap arra, hogy véleményezze, ha Trump olyan elnöki rendeletet hoz, amely változtatna az oroszokkal szembeni szankciókon. Aztán természetesen el is utasíthatja azt. Ez azért fontos, mert a külpolitikai hagyományosan a végrehajtói, elnöki hatalomra tartozik, természetesen a külügyminiszter mellett.
Trump maga is megszavazza ezt a rendeletet, bár sok más lehetősége nem volt. Vétózhatott volna, kockáztatva egy újabb oroszokkal kapcsolatos botrányt, de a vétóját el tudja utasítani a szenátus, ami elég erőteljesen állt szembe vele.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég azzal fenyegetett, hogy ha az amerikaiak elfogadják a szankciókat, napokon belül kemény válaszlépéseket várhatnak az EU-tól.
Ez a kemény kijelentés főleg úgy érdekes, hogy a washingotni EU-s lobbisták állítólag sikeresen vizezték fel a javaslatot, mielőtt azt a szenátus elfogadta volna. Konkrétan azt a részt vetették ki belőle, ami kikötötte, hogy a szankciók akkor is érvényesek, ha egy adott projektben az orosz cégek csak nagyon kis szerepet vállalnak. Ez különösen a németeknek lehet fontos, mert a szankciók elég komolyan célozzák az energiaszektort, ahol sok közös német-orosz projekt van.
