Forrásaink szerint a BKK vezetése a vizes világbajnokságra akart nagyot domborítani, hogy némileg feledtesse a régóta akadozó nagyberuházásokat. Az online bérlet ötlete azonban későn kaphatott zöld jelzést, ezért meg kellett kerülni a beszerzési szabályokat, hogy gyorsított tempóban le tudják zavarni a megrendelés jogi formalitásait.
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes korábban ugyan tagadta, hogy összefüggés lenne a vizes vb indulása és az e-bérletek láthatóan sürgős, minden ellenőrzést mellőző bevezetése között. Állítólag csak az őszi bérletvásárlási rohamra akart időben felkészülni a vállalat, a rövid határidő azonban a végtermék minőségén látszott meg a legjobban.
és közülük csak egy az a 18 éves, azóta bűncselekménnyel meggyanúsított hekker által megtalált rés, amely lehetővé tette, hogy akár 50 forintért hozzá lehet jutni a 10 ezer forintos bérlethez.
Dabóczi Kálmán BKK-vezér és a fejlesztő cég több vezetője egy múlt heti sajtótájékoztatón – ahol még teljes mellszélességgel védték a megbukott rendszert – azt állította, hogy a közlekedési vállalat havidíjas előfizetéses szolgáltatásként könyvelte le a beszerzést, és mintegy 22-25 millió forintot fizet havonta a T-Systems-nek.
Ám a nagyjából negyedmilliárd forintos éves bevétellel járó üzlethez a cégnek nem kellett senkivel versenyeznie, és nyertes pályázatot sem kellett letennie az asztalra, mert a BKK nem hirdetett közbeszerzést, hanem egyszerűen utólag beleillesztette az online bérletrendszer fejlesztésére vonatkozó részt egy régebbi nagy összegű – a jegyautomatákról szóló – szerződésbe.
Információink szerint tehát ezt, az egyébként a papír alapú jegyet favorizáló megállapodást egészítették ki nemrégiben a nyomtatott papírbérletet kiküszöbölő rendszer kifejlesztésére vonatkozó módosítással. A módosítás szövegét azonban még nem hozták nyilvánosságra, ahogy a BKK és a T-Systems szerződést sem. A szerződést már a múlt héten kértük a közlekedési vállalattól, de nem kaptuk meg.
A közbeszerzési törvény alaposan körülhatárolja, milyen esetekben lehet a szerződést utólag módosítani, bővíteni. A törvény rendelkezései alapján minimum vitás, hogy egy jegyautomata-vásárlás esetén lehet-e egy teljesen más profilú beszerzést utólag beilleszteni a szerződésbe. Az ajánlatkérő emellett a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított 15 munkanapon belül köteles közzétenni a módosítás tartalmát összefoglaló hirdetményt.
A T-Systems egyébként az állami szektor nagy beszállítója. Az elmúlt hónapokban a BKK mellett a többi között a Belügyminisztérium, az Információs Hivatal, az ORFK, a Magyar Nemzeti Bank és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal kötött megállapodást a céggel különféle informatikai beszerzésekre.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán