Az új vegyület sokban hasonlít egy ismert antibiotikumcsoportra, van azonban egy lényeges különbség: egészen más módon végez a kórokozókkal.
A kutatók által tanulmányozott két faj a Berkeley-veremből származik. Az egykori montanai rézbánya nagyjából 540 méter mély, a gödörben ma citromléhez hasonlóan savas, arzénnel szennyezett víz található. A bányató annyira veszélyes, hogy pár hónapja több ezer sarki lúd pusztult el, amikor egy hóvihar elől menekülve a veremnél húzták meg magukat.
1995-ben is történt egy hasonló eset, akkor 342 sodródó madártetemet találtak a tóban. Később a boncolás során olyan belső égési sérüléseket és elfertőződött sebeket azonosítottak az állatokban, melyek nagy koncentrációjú réznek, kadmiumnak és arzénnak való kitettségre utaltak.
A helyi víz tehát rendkívül toxikus, igaz, nem minden létformára vár biztos halál a gödörben: számtalan gomba- és baktériumfaj él és virul a mérgező tóban. A Montanai Egyetem kémikusai, Andrea A. Stierle és Donald B. Stierle nagyjából 20 éve foglalkozik ezen extremofil élőlények által termelt vegyületek elemzésével.
Ezúttal a szakértők két másik gombafajjal kezdtek el kísérletezni, eredményeikről a Journal of Natural Products-ban számoltak be. A vizsgálat megkezdése után hat nappal a kutatók azt vették észre, hogy a két tólakó együttműködik, és így olyan anyagokat termelnek, melyeket külön-külön képtelenek előállítani.
A vegyületek szerkezete sokban hasonlított a makrolid antibiotikumokéra. Mikor a csapat ráengedte az egyik új anyagot, a berkeleylactone A-t egy igen veszélyes baktériumra, olyan jelenséget figyeltek meg, melyet korábban nem látott a tudomány. A vegyület ugyanis szokatlan módon vette fel a harcot a kórokozóval: nem gátolta a fehérjeszintézist és nem célozta meg a riboszómát.
A berkeleylactone A szerkezetének későbbi elemzése kimutatta, hogy a hasonló antibiotikumoktól eltérően az új anyagban sem cukor, sem kettős kötés nincs. A szakértők korábban azt hitték, hogy e két jellemző kiemelten fontos bizonyos baktériumból vagy gombából előállított makrolidok esetében.
Éppen ezért érdekes kérdés, hogy a berkeleylactone A hogyan tudott legyőzni négy antibiotikum-ellenálló MRSA-t, a lépfenéért és a streptococcusos garatgyulladásért felelős baktériumokat, illetve két emberre veszélyes gombafajt is?
A választ egyelőre nem sikerült megtalálni, az mindenesetre valószínű, hogy a kutatók új fegyvert találtak a kórokozók elleni harchoz. Bár az új vegyületet a közeljövőben még nem fogják bevetni a gyógyászatban, felhasználásával egy nap talán új, hatékony készítményeket hozhatnak létre.