Belföld

Meggyengült Orbán utazik Brüsszelbe

Az év utolsó EU-s csúcsán nagy kérdés, hogy sikerül-e mindazt átbeszélni, ami a napirenden szerepel vagy csak egy bürokratikus bohóckodás lesz az egész. Orbán nem sok mindenben reménykedhet.

December 15-én és 16-án tartja az Európai Tanács az idei utolsó ülését, a főbb napirendi pontok között szerepel

  • a menekültügy,
  • az EU–török viszony (kapcsolódó hír, hogy az EU nemrég úgy döntött, nem nyit új csatlakozási folyamatot Törökországgal),
  • biztonságpolitikai kérdések,
  • az ukrán társulás (amit a magyarok támogatnak)
  • a fiatalok munkanélküliségi helyzete és
  • az orosz és a szír konfliktus is.

A csúcs kétnapos lesz, a kérdés az, hogy az EU-s állam- és kormányfők mennyire tervezik azt, hogy komoly előrelépést szeretnének, vagy az egészet áthatja majd az év végi hangulat és a bürokratikus semmittevés.

Sorozatos bukások

A legutóbbi EU-s csúcsok után keserű szájízzel nyilatkozott Orbán Viktor, szeptemberben a pozsonyi ülés után úgy fogalmazott, nem tudták megváltoztatni Brüsszel naiv és önsorsrontó politikáját.

Akkor még bizakodott, hogy a magyarok egyet tudnak tenni, tartanak egy sikeres kvótanépszavazást. De a népszavazás elbukott, érvénytelen lett.

Helyette a Fidesz megpróbálkozott az alkotmánymódosítással, Alaptörvényben tiltották volna idegen népesség Magyarországra telepítését. Két ellenzéki voksra lett volna szükség, de a baloldaliak és a függetlenek mellett a Jobbik is ellenállt, így ismét bukás lett a vége.

Egy helyben topognak

Nem meglepő tehát, hogy az októberi EU-s csúcs után sem volt boldog a magyar miniszterelnök, semmilyen témában sem sikerült megegyezni.

Sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvótákról szóló döntést, mondta, bár azt hozzátette, hogy nem érte el, amit akart, mert nem vették le a kérdést a napirendről. Újra kijelentette, hogy Magyarország szolidáris – a határok védelmével.

Több kérdésben sem sikerült előrelépni akkor, nem született döntés

  • az oroszokkal szembeni szankciókról és
  • a különböző országok vízummentességről sem.

Most visszatérnek majd ezekre, kérdés, lesz-e előrelépés. Jelenleg az ukrán, a grúz, a török és a koszovói vízummentesség van az EU asztalán, a grúzra októberben, az ukránra novemberben bólintottak rá, de csak azzal a feltétellel, hogy életbe lép egyfajta vízum-vészfék is.

Vagyis aki visszatartja a menekülteket, vízummentességet kap, de ha valahol megnő a migránsnyomás, visszaállíthatják a vízumkényszert.

Orbán bizakodó, de minek?

A mostani brüsszeli csúcs előtt egy dologban bízhatott a kormányfő a népszavazás és az alkotmánymódosítás kudarcai után, ez pedig az Alkotmánybíróság döntése a kvótarendszerről.

A határozata szerint a testület vizsgálhatja hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. A hírre Orbán megemelte a kalapját, úgy látja, óriási segítséget kapott a brüsszeli csatához.

Most már zárójelbe tehetjük az ellenzék gáncsoskodását is.

Pedig a határozat elég semmitmondó, csak arról szól, hogy az Ab vizsgálódhat az ügyben, amennyiben erre megkérik. Se több, se kevesebb.

Elbuknak, ha

Azzal a hvg.hu szerint a Fideszen belül is tisztában vannak, hogy az alkotmánybírósági döntés közel sem jelent akkora sikert, mint amekkorát a sikeres népszavazás vagy az alkotmánymódosítás jelentett volna, de azért hivatkozni lehet rá Brüsszelben, ahová Orbán világos üzenettel érkezik:

elbuknak azok a kormányok, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást. Ez történik ma Európában sorban, lépésről lépésre, sőt ez történt az Egyesült Államokban is, mondta nemrég a Kossuth Rádióban.

A magyar miniszterelnöknek mindenesetre kedvez az évzáró csúcs napirendje, mert a migráció szerepeltetése jelzi, hiába mondják azt itthon az ellenzéki pártok, hogy a téma már nem fontos, Európában mégis foglalkoznak vele.

Merkel, a kérdőjel

A német kancellárt újraválasztották pártelnöknek, ismét megméretteti magát a választásokon, betiltaná a burkát, pártja pedig menekültügyi szigorításról döntött. Reiner Roland, az Integrity Lab kutatásvezetője szerint az EU-s csúcs egyik nagy kérdése éppen ezért az, hogy a német kancellár melyik arcát mutatja Európa vezetői előtt.

Az új, eddig még szokatlan, szigorú fellépését viszi tovább, vagy a meg– és beengedő politikát erőlteti.

Amennyiben Merkel a menekülthullám megfékezése mellett emel szót, Orbán itthon könnyen elhitetheti szavazóival, hogy sikert ért el a csúcson, mert már a kontinens legmeghatározóbb vezetője is osztja a véleményét.

Az EU-n is múlik Orbán sikere

Reiner még egy fontos szempontra felhívta a figyelmet. Ha a csúcs után az uniós vezetők semmilyen határozott kijelentéssel nem állnak elő, akkor velük ellentétben Orbán ezt könnyen megteheti és saját elképzelése szerint formálhatja az ott elhangzottakat.

Ha azonban az Európai Tanács letesz egy erőteljes iránymutatást az asztalra, a magyar miniszterelnök könnyen kényszerpályán találhatja magát, ahol védekeznie kell neki itthon és külföldön is.

*

Nehéz megmondani, hogy az év végén mennyire lesz előremutató és sikeres az EU-s csúcs. Félő, hogy az összes fontos kérdésben (az EU-török ellentét, a menekültkérdés, szír konfliktus) elhalasztják a döntést jövőre.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik