Újabb, jogszabályba ütköző korlátozást vezetett be több áruházlánc – írta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetére (KDFSZ) hivatkozva a Magyar Idők nemrégiben. Utasításaik szerint az idén várhatóan erős lakossági fogyasztással járó karácsony előtti bevásárlási szezonban, illetve a két ünnep között nem mehetnek szabadságra az áruházi dolgozók, helyette egyes cégeknél október, míg másutt november végéig kötelezően ki kell venniük a még meglévő szabadnapokat.
Mivel a cikkben nem nevesítették, melyik cégekre igaz a hír, körkérdést intéztünk a nagyobb láncokhoz. Nem mindenhonnan kaptunk választ. A szakszervezet elnökét is faggattuk, hol jellemző, amit állított.
Tesco: minden jogszerű
A szabadságkiadás a Tescónál a szabadságtervezési folyamatnak megfelelően működik – írta a lánc válaszában. A szabadság-tervezési folyamat során a munkahelyi vezetők a forgalmi időszakok és a kapacitás függvényében hagyják jóvá a munkatársak által leadott szabadságterveket.
Végül leszögezték: a Tesco a hatályos jogszabályokat mindig betartja, az ünnepi beosztások és szabadságok tervezésekor pedig a lehetőségeihez mérten próbál a rugalmasan alkalmazkodni.
Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. annyit válaszolt, hogy nem kíván nyilatkozni a témában.
CBA, SPAR, Lidl: nálunk nincs ilyen
A CBA hangsúlyozta megkeresésünkre, hogy franchise rendszerben működő hálózatként a munkáltatói jogok gyakorlói náluk a hozzájuk csatlakozó vállalkozások.
Azonban azt is hozzátették:
Igaz-e, hogy létszámproblémák miatt előre ki kellett venni a dolgozóiknak a szabadságot, hogy az év végi nagyobb forgalmat teljes létszámmal tudják kiszolgálni? Mikortól nem mehetnek szabadságra a dolgozók, meddig? Ezekre a kérdésekre
A Lidl Magyarország válaszát utólag tudtuk beilleszteni, azt válaszolták: Hozzátették, természetesen, mint minden kiskereskedelmi profillal rendelkező vállalat, a decemberi megnövekedett forgalomra való tekintettel a lehető legmagasabb számú munkavállalóval próbálják a vásárlói igényeket magas színvonalon kielégíteni.
Mivel a válaszadók gyakorlatilag hárították a szakszervezet „vádjait”, a KDFSZ elnökét, Bubenkó Csabát kérdeztük, árulja el, konkrétan melyik áruházláncokra jellemző az, hogy nem engedik el a dolgozókat szabadságra karácsony előtt.
Mindenhol probléma ez, már évek óta
A szakszervezet elnöke megkeresésünkre azt mondta, senkit (=egyik áruházláncot sem) akarja kiemelni, nevesíteni. Mégpedig azért nem, mert mint hozzátette: Ugyanúgy, ahogy a létszámhiány is általános probléma – jegyezte meg.
Megemlítette azt is, hogy De erre még ráerősített a munkaerőhiány is.
Tulajdonképpen érthető
Mint mondta, a vállalatoknál szabadságtervezés működik (lásd Tesco válasza). A kiindulópont az, hogy a törvény szerint a dolgozó csak hét nap szabadsággal rendelkezhet szabadon. A munkáltató pedig igyekszik a kevésbé húzós időszakokra (pl. január-február, esetleg március, attól függően, hogy a húsvét hova esik) időzíteni a szabadságkiadást.
A szabadságstatisztikákból pedig áruházakra és személyekre lebontva mindig napra készen látják, kinek hány napja van még – és Ami, ha úgy vesszük, logikus, hiszen nyilván akkor kell a legnagyobb létszámot biztosítani, amikor a legnagyobb forgalom várható – tette hozzá.
Viszont az a baj, hogy a körülmények negatív értelemben egyre jobban erősítik egymást: a létszámhiány, az abból adódó túlórák, a túlterheltség, a szabadságkiadás rendje egyre jobban igénybe veszi a dolgozók tűrőképességét – közölte Bubenkó.
A szakszervezet azt szeretné, ha ez a rendszer változna, és normális béremelés lenne. Az elnök szerint nem az a fontos, hogy pl. vasárnapra 100 százalékos műszakpótlék legyen (bár természetesen ha lenne, akkor támogatnák), hanem elsősorban az, hogy a bérek legyenek rendben. Mint emlékeztetett, szakszervezetük már 2010 óta két számjegyű béremelést sürgetett, és a létszámhiányra is felhívták a figyelmet.
Mi lenne a „normális” béremelés?
Erre is rákérdeztünk, kiemelve azt, hogy nem egy cégnél kétszámjegyű volt a béremelés az idén (volt ahol a 20 százalékot is elérte a mérték).
Mint Bubenkó hangsúlyozta,
az a gond, hogy a két számjegyű emelések nem terjedtek ki minden munkavállalóra.
Leginkább azokban a pozíciókban emeltek, ahol már vállalhatatlanul alacsony volt a kereset, illetve ott, ahol területileg volt muszáj felzárkóztatni. Így aztán a meglévő különbségek (pl. vidék, nagyváros, Budapest) tovább nőttek.
Ami, mint az elnök elismerte, nem oldotta volna meg azt a problémát, hogy egy adott cégnél egy nyíregyházi árufeltöltő kevesebbet keressen, mint egy budapesti. De a 20 százalékos emelés legalább mindenkit elért volna. Ehelyett szerinte az történt, hogy eltérő mértékű emelések voltak többnyire, és voltak, akiknek alig emelkedett a bére.
Pedig most már vidéken sem az a helyzet, hogy ne lenne munka, és sorban állnának egy áruházi posztra – jegyezte meg.
Nem csak a bért kellene emelni
Normálisnak, vagy másképp fogalmazva versenyképesnek akkor tartaná a fizetéseket a kereskedelemben, ha hasonlóan az iparhoz, (bruttó) kétszázezer forinttól indulnának a keresetek. Azért pont ezt a példát hozta, mert jellemző, hogy a kereskedelemből nem kevesen az iparba mentek el dolgozni, ahol betanított munkásként 20-30-40 ezer forinttal magasabb lehet a kereset, és még a fizikai leterheltség is kisebb, mint mondjuk árufeltöltőként.
Emellett szükség lenne arra is, hogy hosszú távú lehetőséget, karrierutat kínáljanak a dolgozóknak, olyan pluszt (képzés, szabadidő, stb.), amivel meg tudják őket tartani. És nemcsak a pénz számít, hanem a munkahelyi légkör is – mint megemlítette, egy kutatás szerint a munkakörülmények javításába befektetett 1 forint 6 forintos megtérülést hozhat.
Pár százan hiányoznak itt is, ott is
Az áruházláncoktól kérdeztük azt is, hányan hiányoznak náluk a létszámból. Erre a kérdésünkre ketten reagáltak. A Spar azt írta, náluk jelenleg 200 fő körüli létszám hiányzik a hálózatból.
A Lidl pedig azt válaszolta, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 300 betöltendő pozícióval rendelkezik, mely tartalmazza mind a fizikai, mind pedig a szellemi munkavállalóknak szóló nyitott pozíciókat is. Ezekre igen nagy számban érkeznek folyamatosan a jelentkezések, melynek egyik kiváltó oka lehet az, hogy a vállalat 2016-ban két lépésben, összesen 20 százalékkal emelte meg a fizikai munkát végző munkavállalóinak bérét – emelte ki a német diszkontlánc megkeresésünkre.
Rengeteg ember kellene
Bubenkó Csaba szerint minimum 15-20 százalékos létszámemelésre lenne szükség ahhoz, hogy megszűnjön a túlterheltség. (Összevetésül: a Blokkk.com írta nemrégiben a KSH adataira hivatkozva, a 4 fő fölötti boltokban a kiskereskedelemben az alkalmazott dolgozók létszáma 192 ezer fő körül mozgott. Ebből a fizikai dolgozó 139 ezer fő körül volt. Ebből kiindulva 20-28 ezer fizikai dolgozóra lehet szükség, hogy ne legyenek túlterheltek a dolgozók. Európai szinten 55 ezer állást hirdettek meg csak a foglalkoztatási szolgálatokon keresztül, amiből több mint 6 ezret magyar munkáltatók töltöttek fel.)
A szakszervezeti vezető magyarázata szerint azért kellene ilyen sok ember, mert Hiszen közben nyitottak új üzleteket is, nőtt a forgalom (a legfrissebb, hétfői KSH-adat szerint szeptemberben ismét 5 százalékkal), vagyis egyre több pozícióra, munkára jutott ugyanannyi dolgozó. Azaz nem hogy enyhült volna a leterheltség, hanem fokozódott.
