A Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Figyelőnek elmagyarázza, miként látja korábbi konfliktusát a Habony Árpádhoz köthető 888.hu-val. Azt mondja, az ő oldalukon is két eltérő nézet van a politikáról.
Vannak, akik mindent hatalmi pozícióból néznek, a kérdés náluk az, hogy egy adott helyzet vagy vita erősíti-e vagy gyengíti a hatalmat.
A másik, az általa kedvelt iskola szerint a vízió a fontos,
a hatalom ehhez csak eszköz. Vitázni kell, mert a politika intellektuális műfaj, fontos az ellenpontozás. Nem vagyunk tökéletesek. Mindig jó ütköztetni a véleményünket.
Sajnálatosnak tartja, hogy ma Magyarországon sok tekintetben hiányzik a kritika.
Nem úgy kell jónak lennünk, hogy senki sem mondhatja el az ellenkezőjét, hanem úgy, hogy tényleg jók vagyunk.
Ezt úgy általában mondja, nem a Népszabadság-ügy miatt. Ő szeretne a jövőben is vitatkozni, akár az EU-ról is, amely szerinte „végnapjai felé rohan”, miközben a kormány is rohan, mert a fejlesztési források – a britek kilépése miatt – már 2020 előtt is csökkenhetnek. Megítélése szerint Európában a baloldal legitimációját veszítette, a technológia fejlődése még nagyobb társadalmi változásokat hozhat.
Az oktatásban és az egészségügyben is visszaszorul az állam, ma már az internet a legszegényebb területeken is kiegészítheti az állami oktatást. Óhatatlanul visszaszorulnak az államtól függő társadalmi csoportok. Az persze más kérdés, hogy a jobboldal problémája is ebből fakad, mert nincs kihez mérnie magát, és a kontrollnélküliség az önteltség veszélyét hordozza magában.
Az interjúból az is kiderül, hogy Csepreghy is költene az oktatásra, tudja, hogy el-eltűnnek uniós pénzek.
Ahol pénz van, a tolvaj is megjelenik.
Ugyanakkor a helyzet nem annyira rossz, mint ahogy a sajtó tálalja. A kormányközeli vállalkozók sikerei a közbeszerzéseken elenyészőek. Ezt szerinte igazolja a Korrupciókutató Központ Budapest 2009 és 2015 közötti időszakot vizsgáló tanulmánya is az úgynevezett MGTS-csoportról (Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István, Simicska Lajos). A csendes többség sikerei kevésbé érdekesek, pedig a kormány nagyon sok céget hozott helyzetbe és nem tűri a korrupciót,
tényleg senkit nem véd meg a rendszer, akinek vaj van a fején.
Az interjúban ekkor persze felbukkan Rogán Antal, és a miniszterhelyettes jelzi, egyetért Lázár Jánossal.
Ezt követően Csepreghy Nándor maga dobja fel, hogy olykor Terminátorként kell viselkedni a bürokratikus államapparátussal szemben. Ha kell, ő vállalja a gyilkoló robot szerepét, amíg pozitív, amíg segít leszámolni hazugságokkal. Szóba kerülnek a hamis illúziók (egyetemi diploma értéke, életpályák), amelyek egyike, hogy egy állami alkalmazottnak nagyobb védettséget kell élveznie, mint másnak. Bár a piacon leginkább a legjobbak tudnának elhelyezkedni, nem őket küldené el. Nekik több fizetést adna. Január elsejével indul a bürokrácia-csökkentés. Mintegy 60 intézmény megszűnik, és 10-20 ezer ember leépítése várható, úgy számolnak, hogy őket felszívja a gazdaság. Az állam lefogyasztását támogathatja az is, ha a nyugdíjba vonulók helyett nem vesznek fel újakat.
