Kirgizisztán partnerségi szerződést akar az Európai Unióval – jelentette ki a közép-ázsiai ország elnöke, amikor Angela Merkellel tárgyalt Biskekben. A háttérben az állhat, hogy az orosz gazdaságot súlyosan érintette az olaj világpiaci árának esése, így a kirgizek hagyományos szövetségesének számító ország több milliárd dollárnyi befektetése meghiúsult.
Almazbek Atambajev azt mondta: olyan megállapodást szeretne, mint amilyet Kazahsztán kötött az EU-val a kölcsönös kereskedelem és a befektetések serkentésére. A német kancellár figyelmeztetett, hogy összetett feladat egy ilyen széleskörű megállapodás elérése, de támogatásáról biztosította a kirgizeket, hogy „közelebb kerülhessenek az EU-hoz”.
A Nyugathoz való közeledés jegyében felülvizsgálják az életfogytiglani börtönre ítélt ellenzéki jogvédő aktivista, Azimjon Aszkarov ügyét, akit etnikumközi erőszak és tömegzavargások szításával vádolnak. Aszkarov tavaly amerikai kitüntetésben részesült, ami komoly súrlódásokhoz vezetett az Egyesült Államok és Kirgizisztán között, egy régóta hatályban lévő megállapodást is felmondtak.
Szintén a változást jelzi, hogy az ország törvényhozása végül elutasított egy olyan, orosz mintára írt törvénytervezetet, amely szorosabb hatósági ellenőrzés alá vonta volna a külföldről támogatott civil szervezeteket.
Más közép-ázsiai államok, így Üzbegisztán és Tádzsikisztán tekintélyelvű rendszereivel szemben egyébként Kirgizisztán politikai berendezkedését viszonylag stabil demokráciaként értékelik nemzetközi szinten – írja az MTI.
