Nagyvilág

Venezuelában már a kikötőket és a reptereket is a hadsereg irányítja

Nicolás Maduro venezuelai elnök bejelentette kedden, hogy a hadsereg irányítása alá helyezte az ország öt legnagyobb kikötőjét az országot sújtó gazdasági válság megoldása érdekében.

Ma bevettük az ország öt legfontosabb kikötőjét: Gantát, La Guairát, Puerto Cabellót, Maracaibót és Guamachét, mondta Maduro szokásos heti rádiós és televíziós üzenetében, miután megbeszélést folytatott Vladimir Padrino védelmi miniszterrel.

Az elnök hozzátette, hogy az öt kikötő tevékenységét kézben tartó egységes állami hatóság élére Efraín Velasco Lugo tábornokot nevezte ki.

E lépésektől a hatalom azt reméli, hogy a kikötők végre úgy kezdenek majd működni, ahogy kell.

Az elnök hozzátette, hogy utasítása alapján hétfőtől katonákat vezényeltek a kikötőkbe, repülőterekre és a vállalatokhoz, s a katonák “olyan káoszt és felfordulást” találtak az érintett helyszíneken, amely szerinte a “korrupció” melegágya.

Maduro még hétfőn, az országot sújtó általános áruhiány miatt úgy döntött, hogy ő és védelmi minisztere átveszi “az ország áruellátásának teljes irányítását”. Az elnök úgy fogalmazott, hogy minden minisztériumot “a civilek és a hadsereg szövetségét” megtestesítő “elnöki irányítás alá helyeznek”.

Az erről hozott rendelet értelmében a hadsereg új szabályokat fog kidolgozni az élelmiszerek, gyógyszerek, személyes higiéniai cikkek, illetve a háztartási takarítószerek beszerzésére, kereskedelmére és elosztására vonatkozóan.

A rendelet parlamenti aláírása alkalmából a baloldali venezuelai elnök kifejtette, reméli, hogy “rendet tud teremteni a gazdaság minden láncszemében”, s ezzel méltó választ ad arra a “szabotázsra”, amellyel az ellenzék valójában őt akarja eltávolítani a hatalomból.

Ez egy háború.

A venezuelai hadsereg mostanra olyan erős gazdasági és politikai hatalmi pozícióhoz jutott, amely ellen számos független elemző, az ellenzék és az egyház is felemelte szavát.

Az olajbevételeken alapuló venezuelai gazdaság az energiahordozó árának zuhanása miatt 2014-ben mélyrepülésbe kezdett, ami súlyosan rontotta a latin-amerikai ország több mint 30 milliós lakosságának életkörülményeit. Magánszervezetek szerint az alapvető árucikkek 80 százaléka fellelhetetlen a helyi üzletekben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig úgy számol, hogy idén 720 százalékos lesz az infláció a baloldali kormányzású Venezuelában, és a helyzet egyre romlik.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik