Nagyvilág

Brexit: Varsóba szerveznek külügyminiszteri találkozót

Külügyminiszteri találkozót szerveznek Varsóban azon 21 európai uniós  tagország számára, amelyek nem vettek a hat alapító tagállam szombati berlini külügminiszteri megbeszélésén - erősítette meg a PAP hírügynökségnek Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő.

A hírügynökséget korábban Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arról tájékoztatta, hogy konzultációkat folytat egy olyan, hétfőn esedékes találkozó lehetőségéről, melyen az uniós külügyminiszterek a Brexit utáni helyzetet tárgyalnák meg. A PAP azon kérdésére válaszolva, hogy a varsói találkozóra az Európai Unió hat alapító tagjának külügyminisztereit is meghívták-e, Bochenek a német külügyminiszternek, Frank-Walter Steinmeiernek a hatok szombati találkozója után tett nyilatkozatára utalt, miszerint az uniós tagállamok “kisebb és nagyobb csoportokban találkozhatnak”.

Találkozni különféle formátumokban lehet

– folytatta a szóvivő, hozzátéve: a lengyel vezetők úgy találtak, érdemes azokkal is beszélni, akik a berlini egyeztetésen nem vettek részt. A várható részvételt illetően a kormányszóvivő elmondta: a rövid határidőre való tekintettel “nehéz elvárni”, hogy minden meghívott miniszter el tud jönni Varsóba.

Új európai alapszerződés?

A találkozó lehetséges tartalmát illetően Bochenek elmondta: “annak a koncepciónak a körvonalairól” egyeztetnek, mely alapján az Európai Unió a Brexit után működhet. Úgy vélte: Európa “erős alapokon kell, hogy épüljön”, mégpedig azokon az értékeken, “melyekről az uniós projekt kezdeményezői, köztük Robert Schuman beszéltek”.

Olyan helyzetet kell megteremtenünk, hogy az EU szuverén államok uniójává váljék

– mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy az európaiak “éppen ezt akarják”.

Az összes tagállamot partnerként kell kezelni, mert nincsenek olyan országok, melyek mások felől dönthetnének

– fejtette ki. Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke pénteken elmondta: a Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az EU-t, új európai alapszerződés kidolgozására van szükség. Hangsúlyozta: Lengyelországban “nem merült fel az EU-ból távozás gondolata”.

Andrzej Duda, a PiS soraiból megválasztott lengyel államfő szerint pedig a brit népszavazás eredménye arra inti az uniós vezetőket, hogy

meg kell őrizni az EU egységét és összetartozását, és mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért.

A hatok külügyminiszterei szombaton Berlinben egy közös közleményt adtak ki, miszerint “a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet”, meg kell találni a módját annak, hogy “ezt jobban lehessen kezelni”. Kifejtették: komolyan veszik, hogy “az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben”, és azon vannak, hogy “az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében”. A legfontosabb feladatuknak “az EU egységének megőrzését” tűzték ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik