A Nemzetgazdasági Minisztérium által készített koncepció célja a gazdaság további fehérítése az adócsalások visszaszorításával, egyúttal az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése. Azzal, hogy a számlázóprogramokat is bekötnék a NAV-hoz, akár évi 50 ezer milliárd forintot elérő halmozott számlaforgalom – melynek áfatartalma meghaladja a 10 ezer milliárd forintot – válna láthatóvá és követhetővé a NAV számára a minisztérium reményei szerint, mely hozzájárulna a kockázatkezelés hatékonyságának növeléséhez.
Azonnal látni fogja a NAV a számlakibocsátást
A terv szerint a kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget a számla kibocsátói oldalán valós idejűvé teszik úgy, hogy az ne eredményezzen az indokoltnál nagyobb adminisztratív tehernövekedést az adózóknál. Ennek megoldása az NGM szerint az, hogy a számlázóprogramokat úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás kiváltaná a jelenlegi utólagos időszakonkénti összesített adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról.
A fejlesztés építene arra a 2016. január 1-től hatályos rendelkezésre, amely szerint a számlázóprogramoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázóprogramból meghatározott időszakba vagy sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.
A befogadott számlákat is látnák
A befogadott számlák tekintetében a kibővített adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóhatóság nyújt segítséget. A koncepció értelmében így az adóhatóság – a részére elektronikusan megküldött számlaadatok alapján – összeállítaná előzetesen az adatszolgáltatást az adózó által befogadott számlákról, melyet az időszakosan (a bevallási gyakoriságának megfelelően) a tényleges helyzethez hozzáigazíthatna (pl. az adóhatóság rendszerében nem szereplő kézi számlák bevitelével, azoknak a számláknak a kihúzásával, mellyel kapcsolatban az adott időszakban nem érvényesített levonási jogot).
Ezáltal az adóhatóság nagymértékben támogatná a befogadott számlákról az adatszolgáltatás összeállítását, az adózónak azt csak ellenőriznie, és ha szükséges korrigálnia kell.
A kézi számlák sem ússzák meg
A koncepció kezeli a kézi számlákat is (számlatömb alkalmazásával kiállított számlák). Ez esetben az adóhatóság ingyen bocsátana – elsősorban a kisadózók – rendelkezésére számlázóprogramot, melynek használatával az adózók teljesítenék az adatszolgáltatási kötelezettséget a kibocsátott számlákról. Ennek használata azonban az adózó döntése lenne, továbbra is megmaradna a kézi számlázás lehetősége. Kézi számlázás esetében is terhelné az adózót az adatszolgáltatási
kötelezettség, azonban a jelenlegi rendszerhez hasonlóan azt utólagosan egy meghatározott időszakra nézve összesítetten kellene teljesíteni.
Csak 100 ezer forintnyi áfa felett érdekes
A rendszer műszaki-informatikai megalkotása úgy történne, hogy az képes legyen kezelni az összes, az adózó által kibocsátott és befogadott számlát, azonban az adatszolgáltatási kötelezettség csak azokra a számlákra terjedne ki, amelyeket egy másik vállalkozás (adóalany) részére bocsátottak ki, és amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot. A rendszer működése során nyert tapasztalatok alapján lehet mérlegelni egy további bővítést.
Varga Mihály javaslata szerint a bevezetéshez szükséges felkészülési időt figyelembe véve a javasolt bevezetési dátum 2017. január 1. Köztes lépésként mérlegelendő a próbaüzem (szankciómentesség) biztosítása az intézkedés bevezetésekor. A kormány egyébként még nem tárgyalta, nem hagyta jóvá a tervezetet.
Aggasztó
Ruszin Zsolt adószakértő így kommentálta az előterjesztés Facebook-oldalán: Na, 2017-től jön az online számlázás. Mindezt előkészítették az ország háta mögött. Kiderült, hogy az kamara immár állami szerv, ők láthatták a koncepciót. Aggasztó, ami az adózás szabályozása kapcsán zajlik. A rendszer pedig bonyolultságát tekintve nem javul, még mindig úgy alkotják meg ezeket a szabályokat, hogy nagyon sok legyen manuális munka (pl kattintgatás). Nem csoda, hogy a könyvelők idegileg kikészülnek…
Mégis mit kezdene vele a NAV?
Mint korábbi cikkünkben írtuk, Zara László adószakértő azt mondta, hogy a számlázóprogramok online bekötése a NAV-hoz jogi akadályba ütközik, továbbá sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem is biztos, hogy megérné a fáradozást a dolog.
Ruszin Zsolt adószakértő azt vonta kétségbe a Portfolio.hu-nak küldött kommentárjában, hogy egyáltalán van-e értelme a kormány online bekötési tervének. Vagyis hogy mégis mit kezdene a NAV a számlázóprogramok adataival.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint ugyanis bár sokan azt hiszik, hogy az adóhatóság kezdene valamit az online számlázó programok NAV-hoz bekötésével nyert temérdek mennyiségű adattal, de ez sok egyéb ügyben, illetve bevallás esetén sincs így. Érveik pedig, amelyek Facebook-oldalukon is fent vannak.
Azt nem veszik észre?
Azt gondolom, hogy az MKIK valóban immár állami szervnek számít és aggasztó, amit a vállalkozások képviselete címén csinál – írta lapunknak az ügy kapcsán Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) tagjaival is egyeztetett vélemény továbbra is az, hogy a NAV először a rendelkezésre álló adatok feldolgozását és automatikus visszajelző szoftveres rendszerét építse ki, mielőtt újabb “adattengert” köt be magához. Amíg az érintettek – a koncepciós szerint – évente kb. 2 milliárd számlát jelentenének be évente a NAV felé, addig a NAV nem képes kimutatni a legalapvetőbb összefüggési hibákat se.
A NAV már ismert válasza erre az, hogy “célirányosan használják az adatokat”, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy manuálisan kattintgatnak és nyomogatják az ENTER-t, de az adatokat valóban feldolgozó rendszerük nincs és a közeljövőben nem is várható, hogy lesz – jegyezte meg Ruszin a 24.hu-nak.
Maga a tervezet is megállapítja (a végén), hogy a gazdasági szereplők számlára komoly, sokmilliárdos költséget okoz majd a fejlesztés és már megint ott van, hogy lesz havi 3 ezer forint is. Már megint… Miért is? Csak nem mobilinternet-alapú lenne az adatszolgáltatás?
Azt észreveszi végre valaki, hogy a visszaéléseket tömbös számlákkal is el lehet követni – kérdezte végül is ezt a számlát mellékelte nekünk szemléltetésül, mire gondol:
A könyvelők egyeztetést követelnek
Ruszon Zsolt lapunknak is eljuttatta azt a levelet, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek címzett. Ebben a szövetség nevében azt kéri, hogy a számlakibocsátás szakmai szabályait jól ismerő, azt naponta tömegesen végzők érdek-képviseleti szervek vezetőit hívják meg egy egyeztetésre. Indokai a következők:
- Az MKOE részéről az eddig ismert információk alapján a koncepcióról a következő vélemény alakult ki:
- Az MKOE támogat minden adminisztrációs egyszerűsítéshez vezető informatikai megoldást.
- Az MKOE elvárja, hogy az állam számára kedvező hatású fejlesztésekhez az érintettek támogatást kapjanak (lásd ügyfélkapu bevezetése).
- Az MKOE megjelenített 7 olyan területet az adóhatóság adatfelhasználási gyakorlatában, ami bizonyítja, hogy nincs megfelelő feldolgozó és visszajelző rendszer működtetve, így amíg ez nem jön létre, addig nem javasoljuk további adatszolgáltatások bevezetését.
- Az MKOE javasolja, hogy a kézi, számlatömbös számlakiállítás kerüljön szabályozásra, hiszen a fenti előterjesztésben szereplőek okán bőségesen lesznek olyan vállalkozások, akik mellőzik a számlázószoftver alkalmazását. A korábbi javaslatunk tartalmazta a tömbök, nyomtatványok drágítását és annak rendszeres bemutatási és selejtezési kötelezettségének bevezetését.
A címzettek figyelmébe ajánlotta az MKOE által üzemeltetett Áfabizottsag.hu oldalt, amelyhez a címzetteknek és másolati címzetteknek hozzáférési adatokat küldtek. A társadalmi egyeztetést az MKOE szerint itt is le lehet folytatni, hiszen a fórum nyilvános.
