A Nikkei című gazdasági napilap hétfői számában jól értesült forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Abe Sinzo kormánya a minimálbér 3 százalékos emelésére készül. Közgazdászok rámutatnak, hogy a béremelés nagyon fontos a belső fogyasztás növelése és a 15 éve tartó defláció felszámolása érdekében, de a 3 százalékos emelésből legfeljebb egy csésze tésztalevest lehet venni, ettől nem várható érdemi stimulus.
A japán átlagos minimál órabér jelenleg 780 jen (1830 forint), alig haladja meg az OECD átlagát.
A kormány már kötelezte magát, hogy a következő pénzügyi évben a jelenlegi 33 százalékról 31 százalékra szállítja le a társasági nyereségadót, és a tervezet szerint belátható időn belül 31 százalék alá csökkenti a kulcsot a gazdaság versenyképességének növelése érdekében.
Vannak, akik szerint nem sokat ér a reform
Szakértők körében többségben vannak a szkeptikusok, akik szerint az efféle lépések nem alkalmasak tartós növekedés biztosítására, és nem érintik a rugalmatlan munkaerőpiac és az alacsony munkatermelékenység problémáját.
Amari Akira gazdasági miniszter kedden mutatja be a tervezetet a kormány gazdasági tanácsadó testületének, majd a kormány a hó végéig véglegesíti a csomagot.
Technikai recesszióban
A hazai kereslet csökkenése miatt tovább gyengült a japán gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben, technikai recesszióba taszítva ezzel az országot. A hazai össztermék (GDP) éves összevetésben 0,8 százalékkal esett és 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévvel összevetve.
Miután a japán gazdaság a második negyedévben is gyengülő teljesítményt mutatott, a világ harmadik legnagyobb gazdasága technikai recesszióba csúszott, immár másodszor 2012 óta, mikor Abe Shinzo átvette a kormányzást.
