A magyar hatóságok két ügyet érintően is elmulasztották felmérni a rossz bánásmód kockázatát.
menekültek
Az első félév végén körülbelül 3,48 millió menekült élt Németország területén, ez a lakosság négy százaléka.
Augusztus 20-án kárpátaljai családoknak kellett elhagyniuk addigi szállásukat, mivel egy kormányrendelet értelmében a magyar állam már csak azoknak biztosít lakhatást, akik Ukrajna háborús területeiről érkeztek az országba. Három család sorsát követtük, akik egy hét hónapos kisbabával és terhes kismamával húzták meg magukat napokig a Nyugati pályaudvaron.
A magyar kormány szerint észszerű és arányos változtatás, hogy augusztus 21-től semmilyen lakhatási támogatást nem kapnak az ukrajnai menekültek. Az érintettek kérhettek ugyan méltányosságot, mégis előálltak teljesen abszurd helyzetek is.
Eltöltöttünk egy napot az egyik fővárosi menekültszállón lakó kárpátaljai gyerekekkel és az őket segítő szakemberekkel, hogy megtudjuk: hogyan változott meg az életük, amióta átlépték a határt, miként működik az iskolai, óvodai integrációjuk, és milyen hatással van rájuk az, hogy egy kormánydöntés nyomán nemsokára elveszíthetik a lakhatásukat.
Hárommilliós jóvátételt fizethet Magyarország a kisgyerekekkel menekülő anyának.
Hat ember meghalt.
A magyar állam nem hajtott végre egy korábbi, elmarasztaló ítéletet.
Ezen felül napi 1 millió eurós késedelmi díjat is megállapítottak.
A leendő koalíciós pártok már arról is nehezen tudtak megegyezni, hogy együttműködnek. Program már van, a miniszterelnök személye kérdéses.
Elfogadta a brit parlament felsőháza azt a törvényt, amely biztonságos országnak nyilvánította Ruandát. Így megvalósulhat Rishi Sunak egyik fő ígérete: a tengeren érkező menekültek Ruandába szállítása. Bár a kormányfő hatalmas sikerről beszél, rengeteg gond van a tervvel.
Skóciában a rendőrséget riadókészültségbe helyezték, mert nagy a kockázata az utcai tüntetéseknek.
Menekültként kértek védelmet.
Albánia engedélyt ad Olaszországnak, hogy a területén két, összesen 3 000 személy befogadására alkalmas befogadóközpontot építsen.
A menedékkérők számának meredek emelkedése miatt több nyugati országban is újra napirendre került, hogy le kéne másolni a dánok kifejezetten szigorú bevándorlás-politikáját, amivel egyúttal meg lehetne fékezni a szélsőjobb további térnyerését. De mi is az a dán modell, illetve mennyire eredményes?
Az izraeli hadsereg napokon belül megindulhat az egyiptomi határ mellett fekvő Rafah városba, ahol több mint egymillió palesztin zsúfolódott össze. A civilek védelmén túl számos más szempontból is stratégiai jelentőségű, hogyan alakul a rafahi csata.
Az ENSZ emberi jogi irodájának jelentése szerint nem ritkán okmányokért cserében kérnek szexuális szolgáltatásokat a hatósági tisztségviselők.
A hajótörést alig 25-en élték túl a líbiai partok közelében.
Pedig éves szinten állítólag több százezren jutnak át rajta illegálisan
Az orosz-ukrán háború kitörése óta sokan próbáltak Budapesten új életet kezdeni – köztük ukrán édesanyák, akik a gyermekük apja nélkül küzdenek a mindennapok megpróbáltatásaival. Három fiatal ukrán nővel beszélgettünk a tapasztalataikról.
Az elmúlt egy évben minden hónapban meghaladta a 80 ezret a benyújtott menedékkérelmek száma, ami a 2015-2016-os migrációs válságot idézi. A szíreken az afgánokon kívül Törökországból, Venezuelából és Kolumbiából is tízezrével jönnek a menedékkérők.
Pablo Újpalotán nőtt fel. Már hatévesen ő volt a férfi a családban, addigi rövidke néhány életévéből csak szilánkosan maradtak emlékei. Kiskorú felnőttként szülőhazája, Chile helyett Magyarországon vált férfivá. És magyarrá. Pablo Arnoldo Fritz Sepúlveda kanyargós története következik.
Az esetről egy szír származású német újságíró számolt be a közösségi oldalán.
Németországba a 2015-2016-os menekültválság óta nem érkezett annyi bevándorló, mint idén. Tulajdonképpen mindenki elégedetlen a szövetségi kormánnyal. A helyzet nyertese a szélsőjobbos AfD, amely viszont egy másik kihívással néz szembe.
