Élet-Stílus
Woman doesn't want to hear Jehowah's witness

„A hitre téríteni nem lehetséges…”

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2017. 07. 02. 18:00

Azt gondolhatnánk, hogy a vallások minden esetben végeznek térítő munkát is. Ám az, hogy mit is jelent a térítés, már csak megközelítés kérdése. Ebben az írásban számos megközelítést megismerhetünk ezzel kapcsolatban.
Melyek a térítő vallások? Mit is jelent pontosan a hittérítés? Meg lehet téríteni valakit, aki nem akarja, hogy megtérítsék? Ha valaki mesél a saját vallási élményeiről, tapasztalatairól, elveiről, akkor az már térítésnek minősül?
Korábban a témában:

Pár hete kaptunk egy levelet az egyik kedves olvasónktól a Facebook oldalunkra, aki kifejtette, hogy az a baja a vallásokkal és a vallási tanítókkal, hogy őt mindig, mindenki meg akarja téríteni. (Az Isten tudja írásait pedig pont azért szereti, mert tájékoztat, megismertet, de nem térít…) Ennek hatására fel is merült bennünk a kérdés: Bevett gyakorlat-e a térítés a vallásokban? A történelemben számos példát ismerünk a hittérítésről, de talán nem feltétlenül a vallás, vagy a tanítások, hanem inkább az emberek (túl)buzgósága, netán – világi – hatalmi érdekek vezethettek az olykor szelíd, máskor pedig kimondottan durva „térítésekhez”. De mit mondanak a hittérítésről a vallások tanítói?

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye a hittérítésről? Létezik-e az ön vallásában hittérítés?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Dobosy Antal

zen buddhista tanító

A zen buddhizmus a saját tudatunk megismerése a meditáció, mint legfontosabb módszer, segítségével. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bízunk a tudat önmegismerési képességében, hiszünk abban, hogy mi magunk megismerhetőek vagyunk. Hiszünk abban, hogy szellemi és érzelmi képességeink fejleszthetők. Hiszünk abban, hogy viszonyainkat és helyzetünket ebben a világban képesek vagyunk megváltoztatni.
A zen buddhizmusban csak erre a hitre van szükség ahhoz, hogy vallási célunkat, a megvilágosodást, képesek legyünk elérni. Úgy gondoljuk, hogy ez a fajta hit nem ellentétes más vallásokkal, más vallások és világszemléletek hitvilágával, így nincs szükség a szokásos értelemben vett hittérítésre, és nincs is értelme a hittérítésnek, hiszen a tudatban való hitnek nem feltétele, hogy lemondjunk eredeti vallásunkról. A meditáció, mint megismerési mód, bármely világnézetű ember gyakorlata lehet. Ennek a gyakorlatnak természetesen nagyon jó ideológiai támasza a buddhizmus, hiszen a Négy nemes igazság éppen a tudatunk szerepét és lehetőségeit fogalmazza meg. Történetileg ezért alakulhatott ki éppen a buddhizmuson belül a zen meditációs gyakorlat, azaz a meditációs buddhizmus. De bármely más világszemlélet alkalmas lehet arra, hogy híveit erre a belső kutatásra ösztönözze, és arra, hogy a meditációt jelölje meg, mint ennek a kutatásnak egy igen fontos módszerét és gyakorlatát. Így például nemcsak a nagy hagyományokkal rendelkező vallások hívei, de a modern tudományos műveltségen alapuló világszemlélet hívei is alkalmasnak találhatják ezt a megismerési gyakorlatot.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?

A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Madhupati dász (Mérő Mátyás)

vaisnava/Krisna-hívő lelkész

A hittérítéssel kapcsolatban először érdemes tisztázni, hogy miért van több vallás. A Krisna-hívők megértése szerint különböző korokban, különböző népeknek Isten némileg eltérő megfogalmazásban adta át a követendő normákat, úgy, hogy a “célközönség” képes legyen azokat követni. Aki a 24.hu Isten tudja rovatát követi, az tudja, hogy az élet nagy kérdéseire a világvallások lényegében nagyon hasonló válaszokat adnak.
Aki egy adott vallásban megtalálta a választ kérdéseire, az sokszor inspirálva érzi magát arra, hogy a mások iránti jóindulatból ezt a jó hírt másokkal is megossza. Az ebből kiindult hittérítő mozgalmak azonban sokszor szörnyű formákat öltöttek, az “igaz hitet” kardéllel sem átallották terjeszteni. Az azonban, hogy ki milyen vallást fogad el szívében, teljesen Isten és az ő magánügye.
Akkor ezek szerint teljesen felesleges lenne a prédikálás, mindenki örüljön a saját vallásának, és kedvező tapasztalatait ne ossza meg másokkal? Ez a másik véglet lenne. A mostani Kali-korszak tele van szenvedő emberekkel, akik keresik a megoldást helyzetükre, és akik számára Istennel való kapcsolatuk felélesztése hozhatja meg az enyhülést és boldogságot. A vallástalan világban azonban honnan tudná meg, hogy melyik az a vallás, ami az ő természetének a legmegfelelőbb? Csak akkor van erre esélye, ha a vallások láthatók, azaz a hívőik megismertetik azokat a keresőkkel.
A 15. század fordulóján Indiában Isten inkarnációja, az Úr Csaitanya Maháprabhu azért jelent meg, hogy megújítsa vaisnavizmust, azaz a Krisna-tudatot és elterjessze az Isten neveiből álló Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna Haré Haré, Haré Ráma Haré Ráma, Ráma Ráma Haré Haré mantra közösségi éneklését. Azt is megjósolta, hogy egykor a világ összes falujában és városában ezt a mantrát énekelni fogják.
Ezt a jóslatot A. C. Bhaktivédanta Swami Prabhupáda váltotta valóra, aki 70. életévében elindult Nyugatra, és elterjesztette a Krisna-tudatot az egész világon. Ha ez hittérítés volt, akkor valószínűleg ez volt a világtörténelem legbékésebb hittérítése, mert fegyverek helyett csupán a Haré Krisna mantra éneklésével érték el.

 

Könyvborító

Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok

A könyvesboltokban és az interneten is megvásárolható az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

Mézes Zsolt László

evangélikus lelkész

Az Evangéliumban Jézus ezt mondja a tanítványainak: “Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!”
A kérdéssel összefüggésben három fontos részletet emelünk ki. Jézus tanítvánnyá tételről beszél, nem hittérítésről. A tanítványiság pedig egy hosszú folyamat, feltételezi a tanító jelenlétét. Egy olyan benső, személyes kapcsolódás, amely apa és fia kötelékéhez hasonló, de szellemi értelemben. Ezt ki kell munkálni, dolgozni kell rajta, a tanítvány törekvése tehát elkerülhetetlen benne.
A megkeresztelés. Ez egy titok. Az ember értelme felett áll. Szentség, vagyis Isten közelébe vezető tett. Egy olyan tapasztalás kapuja, amelyben az Istenség hármassága nyilatkozik meg. Szó szerint egy alámerülés és felemelkedés. Egy meghalás és újjászületés. Egy olyan változás, amelynek során az ember világszemlélete a helyére kerül. Saját életem és sorsom Isten rendjébe való becsatlakozása. Ennek eredménye lehet, hogy tudom mi az, ami Istenhez vezet, és mi az, ami nem. Meg tudom ezeket különböztetni, és élni kezdek ezek szerint.
A harmadik mindezek eredménye, vagyis a parancsolatok megtartása, az élet rendjébe és Isten létezésébe való illeszkedés. Az első és nagy parancsolat Isten szeretetére vonatkozik. Teljes szívből, elméből és lélekből szeretni azt, aki által vagyunk. A második pedig hasonló ehhez: embertársunkat szeretni úgy, mint önmagunkat.
A hittérítés ezeknek maradéktalan megtétele.

Radnóti Zoltán

rabbi

Le kell szögezni három alapvető dolgot:
Egy: A zsidó vallás nem térítő vallás. És a logikus kérdésre, hogy miért nem akarjuk, hogy az egész világ a zsidóság alapvetéseiben higgyen, a válasz egyszerű: a zsidóság NEM hisz abban, hogy mindenkinek egyformán kelljen Istent szolgálnia és hisszük, és valljuk, hogy nem csak annak van helye az eljövendő világban, aki zsidó – és a messiás sem csak azt váltja meg, aki a zsidóság 613 parancsolatát cselekszi meg. Ebből látszik, hogy távolról sem cél, hogy mindenki zsidóvá legyen, ebből kifolyólag hittérítés nincsen. A zsidó hagyomány szerint az alapvető cél, hogy a zsidó embereket közel hozzuk a saját hagyományaikhoz és törvényeikhez, míg a világ népei az Noénak adott 7 törvényt (noahida parancsolatok) tartsák be.
Kettő: Ma szólás és lelkiismereti szabadság van. Mindenki megélheti a saját maga hitét és vallását, a saját maga módján. Mindemellett – mint rabbi – nagyon fontosnak tartom, hogy mi ismere¬tet terjesszünk. A rabbiknak el kell mondani – akár ezen a fórumon is – hogy mi mit gondolunk a világ problémáiról, milyen megoldást látunk célravezetőnek, mit írtak a bölcseink erről vagy arról a kérdésről. A 21. században egy rabbi nem zárkózhat be zárt ajtók és ablakok mögött a Talmud fóliánsok fölé, hanem jogos elvárás zsidó és nem zsidó részről, hogy időnként aktuális kérdésekben állást foglaljunk és elmondjuk mit is mond erről a 3 évezredes zsidó hagyomány és a bölcseink.
Három: Egy zsinagógába bárki ellátogathat, szeretettel várjuk. És ha valaki úgy érzi, hogy ő a zsidó vallásjog szerint szeretné élni az életét, akkor ebben természetesen segítünk, ám a rabbinak kötelessége a jelentkezőt többször is elküldeni és elmondani számára, hogy a zsidóság az nem egy életérzés, vagy egy közösségi élmény, hanem a zsidóság egy nagyon szigorú vallás, amit csakis a parancsolatok betartásával érdemes megélni. A zsidóságba való betérés bő egy esztendeig tart, ami alatt folyamatos vizsgák vannak, hiszen egy közösségbe csak akkor érdemes betérni, hogy ha az ember teljesen elkötelezett az új hite irányába.
Az út nagyon hosszú és nagyon nehéz. A tanulás egy örök életre szól, és mégis a tettek számítanak. Az áttérés nagyon sok lemondással és feladással jár, viszonzásként pedig senki nem ad semmit. Vagyis egy valamit, de azt mindenkinek magának kell megtalálnia.
Mint a vallási bíróság egyik vezetője mindig elmondom: Az Örökkévaló sokkal jobban fog szeretni, ha egy jó “nem zsidó” vagy, mintha egy „rossz zsidó”…

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Sulok Zoltán Szabolcs

muszlim hitoktató

Az iszlám tanítása szerint Isten szabad akaratot adott az embernek. Ennek értelmében minden ember Istentől kapott képességei, lehetőségei és személyes törekvése alapján választ magának utat és cselekszik az evilági életben és vállalja a felelősséget a tettiért Isten előtt az ítélet Napján és viseli azok következményeit. Ahogy Allah mondta a Koránban: „Minden ember (Pokolba vagy Paradicsomba kerülése) a saját tetteinek a záloga.” (52:21). Mivel a hit szabad akarton nyugvó egyéni döntés, a hitre téríteni nem lehetséges, s megpróbálni sem szabad. „Nincs kényszer a Vallásban! Bizony a helyes út megkülönböztethetővé vált a tévelygéstől.” – áll a Koránban (2:256).
Az iszlám ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az emberek megismerjék Isten utolsó kinyilatkoztatását – a Koránt és a Szunnát -, hogy hiteles információ birtokában és szabadon dönthessenek arról, hogy követik, vagy nem követik az iszlámot. Úgy is értelmezhetjük ezt, hogy az iszlámot – mint az emberiség egyetemes kultúrájának a részét, mintegy 1,5 milliárd ember életét meghatározó civilizáció-építő rendszert az embereknek ismerniük kell, hogy – mint választási lehetőség – a rendelkezésükre álljon.
Ezért az iszlám hiteles bemutatása nagyon fontos, ez a hívők kötelessége, illetve a meghívás (arabul: dáwa), vagyis a lehetőség felkínálása az embereknek az iszlám követésére. De mindezt a megfelelő módon, a megfelelő helyen és időben kell megtenni, ahogy Allah mondta a Koránban: „Hívd (az emberiséget, ó Mohamed) Urad Útjára bölcsességgel és szép intéssel! S a legszebb módon vitázz velük!” (Korán, 16:125) Minden muszlimnak tudnia kell, hogy a hit Isten ajándéka, az ember csak Isten eszköze lehet ebben, ahogy Mohamed Próféta (béke legyen vele) mondta: „Ha Allah általad vezet egy embert az iszlámhoz, jobb az neked, mint birtokolni a legértékesebb vagyont.” (al-Bukhári, Muszlim) Ebből az is következik, hogy nem lehet kihasználni az emberek szükségét és szorongatott helyzetét, és a segítséget a vallás elfogadásához kötni.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.