Tovább fokozódott a csillagemberek (Homo naledi) rejtélye, miután egy új kutatás úgy találta, a fajhoz tartozó összes eddig felfedezett maradvány nő nemű egyedekhez tartozhatott. A szakértők most először vizsgálták meg a titokzatos emberfaj fehérjéit, ami meglepő eredményeket hozott.
Mélyen a föld alatt találtak rá a rejtélyes csillagemberre
A Homo naledit még 2013-ban fedezték fel a dél-afrikai Rising Star (felkelő csillag) nevű barlangrendszerben. A mélyen a föld alatt húzódó barlangrendszer egyik rendkívül nehezen megközelíthető kamrájában több száz csontot találtak, amelyekről később kiderült, hogy egy addig ismeretlen emberfajhoz tartoznak. Ez a faj a csillagember (Homo naledi) nevet kapta, és már akkor óriási szenzációnak számított.
A leletek tanúsága szerint a Homo naledi testfelépítése rendkívül ősi jellegű volt: a kezek, ujjak, lábak látszólag még a fákon történő közlekedéshez alkalmazkodtak, és az arc, illetve a koponya is sok mindenben majomszerűnek mutatkozott. Ez alapján a kutatók azt feltételezték, hogy a fosszíliák több mint 2 millió évesek, a Homo naledit pedig sokáig egy addig hiányzó láncszemnek hitték: egy átmeneti lénynek az Australopithecusok és az emberek között.
Később azonban kiderült, hogy a csontok mindössze 230–335 ezer évesek, ami igazán megdöbbentőnek számított. Akkoriban ugyanis a világot már olyan modern emberfajok járták, mint a Homo erectus és a mai emberek ősének vélt heidelbergi ember (Homo heidelbergensis), akikkel szemben egy ennyire ősi jegyeket mutató fajnak labdába se kellett volna rúgnia – valódi rejtély, hogyan maradhatott fenn.
Eltemethette hallotait az ősi emberfaj?
A fajt leíró Lee Berger paleoantropológus és csapata felvetette annak a lehetőségét, hogy a Homo naledi a barlangba temette el halottait, ezt viszont számos szakértő vitatja. A csillagemberek agya ugyanis csupán narancsméretű volt, amellyel nem valószínű, hogy képes lehetett a valláshoz és temetkezési rítusokhoz szükséges szintű absztrakt gondolkodásra. Még a Homo naledinél jóval modernebb emberfajok többségénél sem bizonyított, hogy eltemették halottaikat.
Lee Bergerék friss tanulmánya azonban erősítheti a temetkezésről szóló elméletet. Hiszen a csontokból kinyert genetikai anyagban kizárólag az X-kromoszóma génjeit sikerült azonosítaniuk, az Y-kromoszómájét nem. A szakértők szerint ez két dolgot jelenthet: vagy az összes barlangban található hím példányt egy ritka génhiba érintette, vagy minden felfedezett egyed nő nemű volt. A tanulmány szerzői szerint az utóbbi eshetőségnek sokkal nagyobb a valószínűsége.
Berger úgy gondolja, aligha alakulhatott véletlenül úgy, hogy kizárólag nők tetemei kerültek a barlangba.
Szerintem a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Homo naledi kultúrájában nemek alapján különválasztották a halottakat
– nyilatkozta a kutató a Live Science-nek.
Nemekre specializálódott temetkezési szokásokat több múltbéli kultúrában is megfigyeltek már, ám ezek egyike sem annyira ősi, mint a Homo naledi.
Hogy milyenek lehettek és miként élhettek az őskori emberek, arról Honnan jöttünk? című cikksorozatunkban részletesen írtunk. A fajunk őstörténetét és az előttünk élt emberfajokat bemutató sorozat részei alább elérhetők:
- Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál
- Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített
- Ők voltak az első emberek a Földön
- Így lett az ember az állatok királya
- Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?
- Máig megoldatlan a csillagember rejtélye
- Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai
- Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában
- Így lettünk az utolsó emberek a Földön
