Napjainkban több mint 90 millió embert érint világszerte a szürkehályog, azonban a betegség kialakulása a közhiedelemmel ellentétben nem csak a genetikán és az életkorunkon múlik. A kutatók az elmúlt évek során rájöttek és számos példán keresztül bizonyították is, hogy az éghajlatváltozás nagyban hozzájárul az ilyen és ehhez hasonló szembetegségek megnövekedett számához – írja a Science Alert.
A klímaváltozás többféleképpen is növeli a szemünkre leselkedő kockázatok számát. Először is, mivel felmelegedik a bolygó, megnő azoknak a napoknak a száma, amikor a testhő elérheti a 40 Celsius-fokot. Ez azért fontos, mert könnyebben alakul ki ilyenkor hőguta, ami megzavarja a biológiai folyamatokat az egész szervezetben. A hőguta pedig károsítja a szem természetes védekezőrendszereit, amelyek normális esetben ellensúlyoznák a reaktív oxigén fajtáknak nevezett káros molekulák felhalmozódását.
Egy 10 éven át tartó, Dél-Spanyolországban végzett kutatást összefoglaló tanulmányban úgy találták, hogy az átlagos maximális hőmérséklet minden Celsius-fokos emelkedése után 100 ezer lakosra vetítve 370-nel több szürkehályogeset alakul ki. És bár a szürkehályog kialakulásának tipikus életkora 60 év vagy idősebb, a 15 és 49 év közöttieknél is gyakoribb volt a betegség azokban a régiókban, ahol az emberek nagy része a mezőgazdaságban dolgozik.
A globális felmelegedés az UV-sugárzásnak való kitettség által is roncsolhatja a szemet. A forró, száraz szél kivonja a levegőből a vízgőzt, amely normális esetben elnyelné a sugárzást. Az UV-sugárzás pedig a kutatók szerint olyan reaktív oxigénfajokat is termel, amelyek károsítják a szemlencsét, és közvetlenül károsíthatják a lencsék sejtjeinek DNS-ét.
A hosszabb pollenszezonok és a fokozott penészgomba-szaporodás pedig szintén hozzájárulnak az allergia okozta kötőhártya-gyulladás gyakoribb előfordulásához. Vannak azonban módszerek a szemek éghajlati károsodásoktól való védelmére. Mindenekelőtt a szabadban dolgozóknak elegendő árnyékot és gyakori szüneteket kell biztosítani, és az UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése is fontos. Ezek azonban csak tüneti kezelések, a valódi megoldást természetesen az üvegházhatású gázok és az ózonréteget lebontó vegyi anyagok csökkentése jelentené.
