Waldo Swiegers / Bloomberg / Getty Images
Tudomány zöldövezet

Hőguta, viharok, járványok: egyre veszélyesebb a Földön élni

Elviselhetetlen forróság, pusztító viharok, gyorsan terjedő kórokozók és éhínségek. Az éghajlatváltozás megannyi módon veszélyezteti az emberi egészséget, és nemcsak távoli régiók, hanem bizony Magyarország is érintett. A klimatikus átalakulás fokozódásával ráadásul egyre veszélyesebb lesz a helyzet.

A sűrű novemberi ködben már nem él olyan élénken az emberben a 2022-es nyár pokoli emléke. A június, a július és az augusztus is meglehetősen forró és száraz volt: Európa-szerte dőltek meg a hőmérsékleti csúcsok, apadtak a tavak és a folyók.

Az olaszországi Pó július végére szinte teljesen eltűnt, és Magyarországon is rég nem látott aszály söpört végig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 1901 óta nem volt ilyen forró nyarunk, egymást érték a hőségriasztások, eközben az Egyesült Királyságban először mértek 40 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a világon első alkalommal neveztek el egy hőhullámot – a történelmi forróság Spanyolországot sújtotta.

Mauro Ujetto / NurPhoto / Getty Images A Pó folyó 2022. szeptember 20-án.

Hogy a jelenségben mekkora szerepe volt a klímaváltozásnak, arról megoszlik a szakértők véleménye. Egy-egy extrém időjárási eseményt nem könnyű a globális felmelegedéshez kötni, az viszont biztos, hogy az éghajlati átalakulás miatt egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak a szélsőséges események. Ez beláthatatlan következményekkel fog járni.

A szakértők már az idei hőség közepette figyelmeztettek: a forróságnak rengeteg áldozata lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aztán a közelmúltban bejelentette: a becslések alapján legalább 15 ezer európai halt meg a nyári hőhullámokban, a legsúlyosabb helyzet Németországban és Spanyolországban alakult ki. A klímaváltozás hatásai folyamatosan erősödnek a kontinensen, mindez pedig azt jelenti, hogy egyre több európai egészsége kerül veszélybe.

Bár a globális felmelegedésről szóló hírekben visszatérő elem, hogy a folyamat fenyegeti szervezetünket, a részletekkel sokan nincsenek tisztában. Cikkünkben azt próbáljuk bemutatni, hogy miért jelent veszélyt ránk a bolygó átalakulása.

Nem csak a forróságról van szó

Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a felmelegedéssel. Tény, hogy az üvegházhatású gázok ipari mértékű kibocsátása miatt hosszú távon egyre magasabb a légkör és az óceánok átlaghőmérséklete, a helyzet viszont ennél jóval bonyolultabb. A földi éghajlati rendszer rendkívül komplex, számos tényező befolyásolja működését. A globális felmelegedés korában is megeshet, hogy egy kifejezetten forró esztendő után egy meglehetősen hűvös jön, vagy hogy egy áprilisi napon hó hullik.

A klímaváltozás egyik következménye valójában éppen ez: minden kiszámíthatatlanabb, kaotikusabb lesz. Nem csak a forró időszakok válnak erőteljesebbé és sűrűbbé, egyéb extrém időjárási eseményekkel, köztük szélsőséges csapadékozással, viharokkal, sőt fagyokkal is számolnunk kell.

A fentiekből következik, hogy a klímaváltozás árnyékában a hősokk mellett egyéb, testünkre káros veszélyek is leselkednek ránk.

A WHO-nál egyenesen úgy vélik, hogy a globális felmelegedés jelenleg a legnagyobb egészségi veszély, amellyel fajunk szembenéz.

Az éghajlati átalakulás a különböző kórokozók terjedését is befolyásolja, az emisszió pedig közvetlen módon a légzőszerveket fenyegeti. A csapadékhiány és más jelenségek ráadásul az élelmiszerbiztonságot és a vízellátást sodorják veszélybe, ami további kihívást jelent az egészségügynek.

Sally Hayden / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Egy fiú fémhulladékot gyűjt egy szomáliai szeméttelepen, a Doolowban található Kabasa táborában, ahova a lakóhelyüket elhagyni kényszerül menekültek érkeznek.

Az egész nem a jövő generációinak problémája: a megváltozott körülmények miatt már most is világszerte emberek tömegei betegednek, illetve halnak meg, a helyzet pedig egyre aggasztóbb. Munkaerő esik ki, a kezelések rengeteg pénzt emésztenek fel, az egészségügy pedig sok helyen már eleve leterheltséggel küzd.

Felforr a szervezetünk

Az biztos, hogy a globális felmelegedés egészségi hatásai között kiemelten érdemes beszélni az egyre gyakoribb és durvább kánikulák következményeiről. A forróság testünket több módon is érinti, a szív- és érrendszertől az agyműködésig rengeteg területet befolyásol. A gyermekek, idősek és fizikai munkát végzők különösen fenyegetettek, de bárki veszélybe kerülhet.

A megnövekedett verejtékezés miatt több folyadékot és értékes sót veszít szervezetünk, idővel akár kiszáradás is jelentkezhet. Amennyiben nem jutunk kellő folyadékhoz, testünk pedig nem képes lehűlni, hőkimerülés lép fel. Ez egyebek mellett gyengeséghez, fejfájáshoz, hányáshoz, szédüléshez, görcsökhöz és akár ájuláshoz is vezethet.

A hőkimerülést követő, még veszélyesebb állapot a hőguta, amikor a testhőmérséklet vészesen megemelkedik. Kezelés nélkül rohamok, kóma, sőt életveszély alakulhat ki.

A forróság emellett gyorsabb szívveréshez és alacsonyabb vérnyomást eredményezhet, a megterhelés fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A meleg a közérzetet és a koncentrációs képességet is befolyásolja, az éjszakai hőség pedig kialvatlansághoz vezethet. Ez aztán egyéb, látszólag nem kapcsolódó problémákat okozhat, a kánikulai napokon például nagyobb számban fordulnak elő balesetek, amiért egyes kutatók a csökkent figyelmet teszik felelőssé.

Európában egyébként az éghajlatváltozáshoz köthető egészségi fenyegetettség terén éppen a nyári forróság okoz kiemelten nagy gondot. A veszélyt a városi hősziget tovább fokozza, Budapesten a hatás sajnos kiemelkedő.

Szajki Bálint / 24.hu Vízosztás a Nyugati Pályaudvaron 2022. június 29-én.

Egyre gyakoribbak lesznek a járványok

A klímaváltozás korában azonban – mint fentebb írtuk – egyéb extrém időjárási események is veszélyeztetik közvetlenül vagy közvetetten az emberi egészséget. A problémát súlyosbítja, hogy a fokozódó kiszámíthatatlanság miatt egyre nehezebb felkészülni. Ha például egy heves esőzésről beszélünk, a rövid idő alatt lezúduló csapadék önmagában fenyegetést jelent a lakosságra – a villámáradás néhány éve hazánkban is okozott halálos balesetet. Az esőzést aztán erózió, földcsuszamlások vagy tartósabb áradások követhetik.

Egy elárasztott városban a higiénia is drasztikusan romlik, ami elősegíti a kórokozók terjedését. A kolerás megbetegedések száma az utóbbi időszakban számos térségben nőtt, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ez részben az áradásoknak, pontosabban a szennyezett víznek való kitettségnek tudható be.

A járványkockázat az emelkedő tengerszint, az elsivatagosodás és egyéb pusztító folyamatok miatti migráció hatására is fokozódhat. A menekülttáborokban az összezsúfolt emberek és a rossz tisztasági körülmények ideális környezetet teremtenek ahhoz, hogy a kórokozók gyorsan vándoroljanak egyik gazdatestről a másikra.

A hosszú távon megfigyelhető felmelegedés eközben elősegíti bizonyos vírusok és baktériumok terjedését.

Egyes kórokozók vektorállatai az átalakulások nyerteseiként új területekre érhetnek el, ez a probléma Magyarországon kifejezetten fenyegető.

Ahogy Dr. Kemenesi Gábor virológus fogalmazott: a szúnyog a Zika-vírus számára például ugródeszka lehet.

A melegedéssel olvadó jégből és permafrosztból eközben eddig nem látott kórokozók bukkanhatnak elő, új betegségeket zúdítva fajunkra. A problémáról korábban Ürge-Vorsatz Diána is beszélt a 24.hu-nak.

Sebnem Coskun / Anadolu Agency / Getty Images

Százezrek, milliók

A klímaváltozás egészségi hatásai tehát szerteágazóak, az egyes időjárási eseményeket pedig sokszor nem lehet egyértelműen az éghajlati átalakuláshoz kötni. Éppen emiatt nem egyszerű annak felmérése sem, hogy a globális felmelegedés jelenleg pontosan mekkora egészségi kárt idéz elő.

A jövő körülményeivel kapcsolatban is sok a bizonytalanság, hiszen a klimatikus átalakulás mértéke nincs kőbe vésve, nagyban befolyásolja például, hogy belátható időn belül teszünk-e lényegi lépéseket az emisszió mérsékléséért. Ez tehát az előrejelzéseket is megnehezíti. Ebből adódik, hogy a vonatkozó becslések igen tág határok között mozognak.

Egy dologban ugyanakkor így is egyetért a szakértők többsége: már napjainkban is elkeserítő a helyzet, ám a mostaninál is rosszabb időszak vár ránk.

Egy, a Monash Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2021-ben arra jutott, hogy a szélsőségesen forró és hideg időjárás évente több mint ötmillió ember haláláért felelős világszerte. A szakértők arra számítanak, hogy a felmelegedés miatt a számok a következő évtizedekben tovább nőnek.

A WHO becslései alapján 2030 és 2050 között az éghajlatváltozáshoz köthető alultápláltság, malária, hasmenéses betegségek és hőstressz hatására évente 250 ezer ember veszti majd életét. A jelenség közvetlen módon 2030-ban 2–4 milliárd dollár kárt okozhat a gazdaságnak.

A globális felmelegedés következményei leginkább Közép-Amerikát, a Közel-Keletet, Ázsia egyes részeit, Közép- és Kelet-Afrikát sújtják – de Európa, így Magyarország sincs biztonságban. A különösen érintett országokban bő 25 év múlva 15 százalékkal magasabb lehet a halálozás, mint a kevésbé veszélyeztetett területeken.

Kapcsolódó
„Meg fogunk rohadni, öcsém”
A klímaváltozás kora nem egyetlen, végtelen nyár, annál sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb.

Ajánlott videó