Az óév vége, az új év eleje a visszatekintés időszaka, így van ez 2024–2025 fordulóján is. A 24.hu – immár hagyományosnak mondható módon – ezúttal is összeszedte az esztendő legfontosabb globális és hazai tudományos felfedezéseit, eredményeit, eseményeit, illetve egyéb híreit a klímaváltozástól az űrkutatáson és orvostudományon át a régészetig.
A klímaváltozásé volt a főszerep
2023-ban – magyar szemszögből legalábbis – az év legfontosabb tudományos hírei a Nobel-díjakhoz kapcsolódtak, hiszen Karikó Katalin és Krausz Ferenc személyében hosszú idő után ismét magyar kutatók kapták az egyik legrangosabb szakmai elismerést.
A 24.hu úgy ítélte meg, hogy
Az év nemcsak magyarországi, hanem globális szinten is igen melegen kezdődött, az átlag feletti értékek pedig az esztendő nagy részében kitartottak – olyannyira, hogy világszinten 2024-et nyilvánították a valaha mért legforróbb évnek. Hazánkban nyáron a gyötrő hőhullámok és apadó vizeink, ősszel a hirtelen lecsapó hidegfront és az áradások tematizálták a közbeszédet.
A szélsőséges időjárási események közepette magyar szakemberek tíz olyan pontot fogalmaztak meg, amelyek alapvető fontosságúak klímaváltozási és éghajlatvédelmi szempontból. Eközben az ENSZ 2024-es klímacsúcsán (COP29) ismételten nem sikerült olyan áttörést elérni, amely fordulatot hozhatna a globális felmelegedés elleni nemzetközi küzdelemben.
Az év egyik leghatásosabb, tudományhoz fűződő fotója szintén a klímaváltozáshoz kapcsolódik: egy házaspár 15 év különbséggel készített képet ugyanannál a svájci gleccsernél, az eltérések egészen rémisztőek.
Sajnos hiába az extrém, az éghajlati átalakulás által felerősített időjárási események – például az Atlanti-óceán példátlan hurrikánja, a Beryl –, kibocsátásunk ismét csak rekordot döntött. Tevékenységünknek súlyos következményeit már most láthatjuk: a Föld életjelei nagyon aggasztóak, 2024-ben csúcsot ért el a globális emissziónk, a párizsi klímaegyezmény céljai pedig még távolabb kerültek.
Űrben rekedt asztronauták
2023 végén megjelent, a 2024-es űrkutatási eseményekre vonatkozó előrejelzéseinkből több végül nem jött be: nemcsak a Holdat célzó újabb Artemis-missziót halasztották el, hanem a következő magyar űrhajós küldetését is. Emellett az is kiderült, hogy a NASA Mars Sample Return nevű, régóta várt misszióját nem a korábbi elvárásoknak megfelelően valósítják majd meg.
A Boeing fejlesztés alatt álló űrhajója júniusban indult el fedélzetén két asztronautával a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé, ám az űreszköz már út közben meghibásodott.
