Az európai szürke farkasok jövőjéről tartott közös sajtótájékoztatót az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB), a Természetvédelmi Világalap (WWF), a BirdLife Europe és számos másik természetvédelmi szervezet. Az esemény apropója egy javaslat, amely nyomán a faj lekerülne a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról.
A javaslatot az Európai Bizottság nyújtotta be azzal az indokkal, hogy a módosításnak köszönhetően rugalmasabban lehet majd kezelni a farkasok európai elterjedési területének folyamatos bővüléséből eredő társadalmi-gazdasági kihívásokat. Egyszerűbben megfogalmazva ez annyit jelent, hogy a védettségi fokozat csökkentése lehetővé tenné a farkasok állományának szabályozását vadászat útján, amire azért lenne szükség, mert az egyre szaporodó ragadozók mind többször vesznek célba haszonállatokat.
A természetvédelmi szervezetek szerint azonban nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a farkasok gyérítése megoldást jelentene, sőt egyes példák arra mutatnak, hogy vadászatuk még akár fokozhatja is a problémát.
Miért akarják csökkenteni a farkas védelmét?
A Berni Egyezmény 1982-ben lépett érvénybe azzal céllal, hogy megóvja a vadon élő növény- és állatfajokat, valamint azok természetes élőhelyeit. Az egyezményt máig 50 ország ratifikálta, köztük az Európai Unió 27 tagállama is.
A konvenció a szürke farkasokat (Canis lupus) jelenleg a fokozottan védett kategóriába sorolja, vagyis tiltja szándékos megölésüket, elfogásukat, háborgatásukat, illetve élőhelyeik elpusztítását. Erre óriási szükség is volt, a faj a 20. századra ugyanis a kihálás szélére sodródott a kontinensen, pedig csúcsragadozóként elengedhetetlenül fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában. Védelmének köszönhetően a szürke farkas állománya növekedésnek indult, az európai populációk becsült egyedszáma csaknem megduplázódott az elmúlt 10 évben (2012 és 2023 között 11.193-ról 20.300-ra nőtt).
Az Európai Bizottság szeptemberben arra tett javaslatot, hogy sorolják át a fajt fokozottan védettből védetté, ami bizonyos helyzetekben lehetővé tenné a farkasok vadászatát. Az indoklás szerint erre többek között azért lenne szükség, mert az elszaporodott ragadozók évente legalább 65.500 haszonállatot pusztítanak el az EU-ban.
A farkasok visszatérése jó hír az európai biodiverzitás számára, azonban a falkák koncentrációja egyes európai régiókban valódi veszélyt jelent, különösen a haszonállatokra nézve. A helyi hatóságok több rugalmasságot kértek, hogy kezelhessék a problémát, efelé fontos lépés a most elindított folyamat. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy célzott megoldásokat találunk, amelyek egyszerre védik a biodiverzitást és vidéki megélhetésünket
– fogalmazott korábban a javaslatot benyújtó Ursula von der Leyen, akinek egyébként 2022-ben egy farkas ölte meg a póniját. A nyilatkozat arra is rávilágít, hogy az Európai Bizottság azon tagállamok elvárásának igyekszik megfelelni az előterjesztéssel, amelyek ettől várják a megoldást az érintett vidékek problémáira.
A természetvédelmi szervezetek szerint azonban a javaslat csak politikai haszonszerzésre alkalmas, tényleges megoldást nem nyújt, ugyanakkor évtizedek munkáját sodorhatja veszélybe.
A természetvédők nem értenek egyet
Sabien Leemans, a WWF szakértője és Friedrich Wulf, a Pro Natura ökológusa december 2-án egy online sajtóbeszélgetés keretei közt részletesen ismertették a javaslat hátulütőit, illetve a környezetvédők álláspontját azzal kapcsolatban.
A WWF az Európai Unió egyik legfigyelemreméltóbb teljesítmények nevezte azt, hogy sikerült megmenteni a szürke farkast a kihalás széléről. Ehhez képest a mostani javaslat óriási visszalépést jelent, ráadásul Leemans szerint az EU szégyenteljes példát mutat vele a többi térségnek.
Hogyan várhatjuk el más régióktól, hogy együtt éljenek tigrisekkel, oroszlánokkal és elefántokkal, ha mi még a farkasokkal sem vagyunk képesek?
– teszi fel a költői kérdést a WWF képviselője, aki szerint nem ragadozóink számának csökkentésében kellene keresni a megoldást, hanem azon kéne dolgozni, hogy békességben tudjunk egymás mellett létezni velük. Az ilyen javaslatok helyett az államok például biztosíthatnának támogatást az állattartóknak farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére.
A szakértők emellett azt is kiemelték, hogy a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a gyérítés nem oldja meg a konfliktusokat. Ezt többek között egy 2023-ban publikált tanulmány is alátámasztja, amely szerint Szlovákiában a farkasok akkor sem öltek meg kevesebb haszonállatot, amikor legális volt rájuk vadászni. Sőt, az is elképzelhető, hogy a vadászat miatt meggyengített falkák akár nagyobb eséllyel vehetik célba a haszonállatokat a vadon élő prédákkal szemben, hiszen azok elejtése sokszor kisebb kihívást jelent.
Az Európai Bizottság javaslatát ezek mellett azért is nevezték meglepőnek, mert 2022-ben még ellenezték Svájc hasonló előterjesztését arra hivatkozva, hogy a faj a legtöbb EU-tagállamban továbbra sincs kedvező természetvédelmi helyzetben. Leemansék elmondása szerint a szürke farkas helyzete azóta sem változott, a kilenc európai populációból hat még mindig sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett, ezért a javaslat hátterében kizárólag politikai okokat, érdekeket látnak.
Mikor dől el a farkasok sorsa?
A Berni Egyezmény Állandó Bizottsága december 2-a és 6-a között tartja 44. ülését, ennek során szavaznak az államok a szürke farkas státuszának megváltoztatásáról, a természetvédők értesülése szerint december 3-án. A javaslat elfogadásához az kell, hogy az egyezményben részt vevő 50 ország kétharmada megszavazza.
Az Európai Unió 27 tagállama – vagyis a résztvevők több mint fele – egy tömbként támogatni fogja a javaslatot, így már nem lesz szükség sok szavazatra az elfogadáshoz. Ha a javaslatot megszavazzák, három hónappal később hatályba lép, ezután az EU módosíthatja az élőhelyvédelmi irányelvét – a Berni Egyezményt végrehajtó uniós jogszabályt –, hogy belső jogrendjében kiigazítsa a farkasok védettségi szintjét.
Ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy a farkas hazánkban vadászható fajjá válna, hiszen a módosítás a faj magyarországi védettségére nem lenne hatással. A szürke farkas ugyanis Magyarországon fokozott állami védelmet is élvez, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Arról, hogy a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága hogyan dönt egy ülésen, jellemzően csak hetekkel az esemény után tájékoztatják a nyilvánosságot. Mivel azonban a farkasokról szóló javaslat nagy figyelmet kapott, könnyen elképzelhető, hogy hamarabb is értesülni fogunk róla.
