Tizenegy tudós ült össze, hogy tisztázza, milyen lépéseket kell tennünk azért, hogy megmentsük a civilizációnkat, és élhető jövőt teremtsünk az emberiségnek. Nyilatkozatukban tíz pontban foglalták össze a legfontosabb teendőket, amelyeket néhány napja ismertettek.
A klímatudomány 10 üzenete egy élhető jövőért című nyilatkozat létrehozóinak az volt a céljuk, hogy a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a környezeti problémákkal és a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban. Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke szerint erre azért van nagy szükség, mert még a szakértőknek is eltér a véleményük bizonyos kérdésekben, ezért az emberek gyakran összezavarodhatnak a különböző üzenetektől. A most összeállított pontokban azonban a tudósok egyetértenek. Ezek a következők:
- Szembe kell nézni a problémákkal!
- Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak.
- Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás-csökkentés most azonnal!
- A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik.
- A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell!
- Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk.
- Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!
- Jóllétet a jólét helyett!
- A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül.
- A közös cselekvés hajtóerővé változtathatja a klímaszorongást.
A szeptember 27-ei sajtótájékoztatón ezeken túl arról is beszéltek, mi vár a világra, amennyiben nem kezdjük el a cselekvést azonnal.
Hazánkra is bármikor lecsaphat egy pusztító tornádó
A pontok ismertetését Gelencsér András vegyészmérnök kezdte, aki szerint rendben van, ha a tudósok vitatkoznak egymással, ám a nyilvánosságnak egyértelmű üzenetek kellenek, hogy azokkal akár a politikát is el lehessen érni, és cselekvésre késztetni. Ehhez az első lépés, hogy szembenézzünk a valósággal, és belássuk: a klímaváltozás valóságos, és ez az emberiség felelőssége.
Nagy a baj, a Föld lázas. Ez nem a jövő többé, (…) az ezzel kapcsolatos problémák már itt vannak velünk
– fogalmazott. Gelencsér szerint gondot jelent, hogy még mindig nagy a társadalmakban a szkepticizmus. Nem feltétlenül a klímaváltozás létezését illetően, hanem sokkal inkább annak oka miatt. Tagadásban, illúziókban lubickolunk, hogy ne kelljen szembenéznünk a valósággal és annak nehézségeivel, pedig e nélkül nem lesz változás.
Ezután Bartholy Judit meteorológus kapott szót, aki szerint az idei nyár hőhullámai és árvizei tökéletesen bizonyítják, hogy már most a bőrünkön érezzük az éghajlatváltozást, annak következményei pedig egyre intenzívebbek lesznek. Kiemelte, hogy a hőhullámok gyakorisága a tízszeresére nőhet, ami hihetetlennek tűnhet, pedig, ha a 2005-ös és a 2024-es adatokat összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy a Kárpát-medencében már most majdnem itt tartunk.
A klímaváltozás miatt Magyarországon egyre több az aszályos időszak, ami rettenetesen rossz hatással van a mezőgazdaságra, ráadásul sok káros rovar terjedését is elősegíti. Bizonyos növények emiatt egyre kevésbé teremnek majd meg a hazai földeken:
Nálunk emiatt a kukoricának vége, a burgonyának vége
– mondta a szakértő.