Tudomány az élet nagy kérdései

Hogyan került a Mikulás az Északi-sarkra?

Getty Images
Getty Images
Sokan tisztában vannak vele, hogy a Mikulás karaktere részben Szent Miklós alakján alapul. A 3-4. századi szent a mai Törökország területén élt, így adódik a kérdés, hogy végül miként is került a Mikulás az Északi-sarkra.

Santa Claus, Joulupukki, Mikulás vagy Télapó, Père Noël, Father Christmas, Weihnachtsmann, esetleg Gyed Maróz. Sok országban a karácsonyi ünnepkör elengedhetetlen szereplője az ajándékozó, nagyapószerű figura, aki sok helyen egyenesen a Jézuska helyett érkezik karácsony estéjén.

A Mikulás alakjával korábban részletesen foglalkoztunk. Tavalyi cikkünkből kiderül, hogy karakterének formálódásában nemcsak Szent Miklós személyének, hanem a pogány hagyományoknak, egy karikaturistának és a kereskedelemnek is komoly szerepe volt.

A „vegyes származás” ellenére megkérdőjelezhetetlen, hogy Szent Miklós, Myra 4. századi püspöke alapvető fontosságú volt a Mikulás megszületésében. Adódik a kérdés: ha az ihletet adó szent a mai törökországi Demre régiójában élt, akkor miért kötjük napjainkban a Mikulást előszeretettel az Északi-sarkhoz? Cikkünkben erre igyekszünk választ adni.

Egy rajznak köszönhetjük

Az ember hajlamos azt hinni, hogy hagyományaink mindig is adottak voltak, holott egy-egy nép szokásai folyamatosan alakulnak, fejlődnek. Ahogy napjainkban Magyarországon is egyre terjed a Valentin-nap és a halloween megünneplése, úgy vették át eleink például a karácsonyfa állításának ötletét.

Az évszázadok alatt bizony a Mikulás is sokat alakult. Mai, hazánkban is jól ismert alakja az 1800-as évek végén, az Egyesült Államokban született meg, innen indult világkörüli hódító útjára. Az ősz, szakállas, pirospozsgás, vörösbe öltözött apó népszerűségéért az olyan vállalatok is sokat tettek, mint a Coca-Cola.

A karakter formálódása szempontjában érdemes kiemelni a már fentebb említett karikaturistát, a német-amerikai Thomas Nastot, aki 1863 és 1886 között 33 karácsonyi rajzot nyújtott be a Harper’s Weekly magazinnak.

Az egyiken egy falut is megjelölt: Santa Claussville, N.P., ami az északi-sarki Mikulásfalvára utalt.

Sepia Times / Universal Images Group / Getty Images Thomas Nast képe a Harper’s Weekly 1863-as karácsonyi számában.

Nast választása nem volt előzmény nélküli, az 1840-es és 1850-es években sok európai és amerikai fantáziáját mozgatták meg azok az expedíciók, amelyek a többnyire feltérképezetlen sarkvidéken zajlottak. A régió, és különösen az Északi-sark – amelyet 1909-ig nem ért el ember – motívuma a korabeli hírektől az irodalmon át a képzőművészetig sok helyen megjelent.

Ekkora ráadásul már elterjedt az amerikai popkultúrában, hogy a Mikulás szánját rénszarvasok húzzák, amelyek épp honosak az Északi-sarkvidéken. Az északi eredet mellett szólhatott az is, hogy ott állandóan fellelhető az ünnepi időszak egyik fontos szimbóluma, a hó.

Mára a sarkvidéki Mikulás gondolata számos országban elterjedt. Hazánkban leginkább az angolszász filmek és sorozatok, illetve a finn télapó, a Lappföldön élő Joulupukki révén találkozhatunk az elképzeléssel.

Kiemelt képünkön Thomas Nast egy 1963-ban készült Mikulás ábrázolása.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik