Tudomány

Évtizedeken át mérgezte a szovjet hadsereg szennye az esztergomi Strázsa-hegyet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megtisztította az üzemanyag- és fémszennyezéstől az egykor szovjet lőtérként használt Strázsa-hegyet – közölte az intézmény az MTI-vel szerdán. A DINPI emellett felújította a környéket bemutató tanösvényt.

Kálmán Gergely, a szervezet kommunikációs referense szerint az üzemanyaggal szennyezett terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen helyezkedett el.

A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak.

A környezeti károk elhárítása során a szennyezett földet kitermelték, majd biológiailag megtisztították. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket és hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítették át. A nemzeti park felújította a hegyen lévő tanösvényt, több helyen korlátokat is kihelyeztek a kijelölt útvonal betartása, illetve az élőhely védelme érdekében. A kármentesítés és a tanösvény kialakításának költsége meghaladta a 600 millió forintot.

János Illési / EyeEm / Getty Images A Strázsa-hegy.

A térségben található 330 hektáros szárazgyepet a DINPI saját juhállománnyal, legeltetéssel tartja karban, azonban a hatékony kezelés eléréséhez ezt gépkezeléssel is kiegészítik. A munkálatok elvégzéséhez a nemzeti park számos új gépet szerzett be, 122 millió forint értékben.

A Strázsa-hegy területe már a monarchia idején katonai gyakorlótér volt. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháborút követően, 1956-ig a hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. A fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik