A Jupiter Európé nevű holdján több lehet a víz, mint korábban gondoltuk – írja a Gizmodo a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva.
A kutatók a Hubble 1999 és 2015 között mért adatait vizsgálták át, és megállapították, hogy a jeges hold az egyik féltekén folyamatosan vízgőzzel látja el a ritka légkört. Furcsa módon a vízgőzt csak a hold azon féltekéjén mérték, amely a keringési irányával ellentétes.
Az Európé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, 1610-ben fedezte fel Galileo Galilei. Névadója Európé föníciai hercegnő. Felszíni hőmérséklete legfeljebb −160 °C, feltételezhető, hogy a jégkéreg alatt egy 90 km mély vízóceán található. A hold felszíne az egyik legfiatalabb a Naprendszerben, nagyjából 40-90 millió éves lehet. Ez már csak azért is érdekes, mert a hold maga 4,6 milliárd éves, így az ehhez képest fiatal felszíni formációk igazán különlegesek.
A felszíni repedésekből vízgőz törik fel, ami elterül a vékony légkörben. A vízgőz akár 100 kilométer magasra is feltörhet. A most felfedezett pára azonban nem ilyen forrásokból érkezik, hanem közvetlenül a felszínről, ahol a vízjég azonnal légneművé válik. Az adatok alapján úgy tűnik, ez egy állandó folyamat, éppen ezért állandó is a légköri vízgőz jelenléte.
Korábbi kutatások a Jupiter másik holdján is hasonló vízgőzt találtak: a pára a Ganymedesen is úgy keletkezik, hogy az égitest felszínén található jég szublimál, azaz szilárdból légnemű halmazállapotúvá válik.
Mai tudásunk szerint a Naprendszerben az Európén alakulhatott ki az egyik legnagyobb eséllyel az idegen élet.
