Loic VENANCE / AFP
Tudomány koronavírus

Tovább rontotta az egyébként is hiányos hazai pszichiátriai ellátást a járvány

A keresőképes aktív korosztályt és a fiatalokat érintette a leginkább negatívan a pandémia, legalábbis ami a mentális egészséget illeti. A pszichológiai és pszichiátriai ellátásra nagyobb szükség lenne, mint valaha, a járvány mentális hatásai nagyon erősek, és a poszt-covid szindróma is lelki problémákkal jelentkezik a legtöbb esetben, ennek ellenére a magyar pszichiátriai ellátás rosszabb állapotban van, mint a világjárvány előtt volt. Holnap indul a Magyar Pszichiátriai Társaság éves Vándorgyűlése, aminek fő témája a COVID-19 és a mentális betegségek kapcsolata.

A közel másfél éve tartó COVID-19 a maga kedvezőtlen biológiai és pszichoszociális hatásaival jelentősen megváltoztatta életünket. Kutatások szerint kétirányú kapcsolat van a COVID-19 vírusfertőzése és a mentális betegségek között: a vírusfertőzés hajlamosít pszichiátriai gondokra (elsősorban hangulatzavarra), és az eleve már ilyen betegségben szenvedők fogékonyabbak a COVID-19 fertőzésre. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a pandémia előtti időszakhoz képest a 2020-as évben lényegesen megnőtt a depressziós és szorongásos betegek száma, de meglepő módon

az eddigi vizsgálatok szerint az öngyilkossági mortalitás ezzel nem mutatott azonos irányú változást. A járvány kezdetétől fogva sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a kialakult helyzet pontosan hogyan fog hatni a befejezett öngyilkosságok számának alakulására. Korábbi hazai közleményekből tudjuk, hogy az öngyilkossági kísérletek száma, valamint a befejezett öngyilkosságok száma egyenesen arányos egymással. A konferencián bemutatják, hogy a pandémia kezdetétől 2021 márciusáig gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy például a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórházban nem nőtt, hanem kisebb mértékben csökkent az öngyilkossági kísérlet miatt ellátott betegek száma, azonban már számos nemzetközi adat jelentős növekedésről számolt be. Ez egyébként kifejezetten érdekes jelenség, mert Dr. Balázs Judit gyermekpszichiáter szerint a hazai mentális problémák prevalenciája általában a globális statisztikákkal együtt mozog.

A maszkban mindenki közepesen szép lesz

Fővárosi és szegedi szakértők azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a maszk látványa a társas érzékelésre (percepcióra), és mindez hogyan befolyásolja az emberek bizalmi attitűdjeit. Dr. Unoka Zsolt a vándorgyűlést megnyitó sajtótájékoztatón röviden ismertette az eredményeket: a fő tanulság az volt, hogy az állami szervekbe, orvosokba, tudósokba vetett hit alapvetően meghatározza azt, mennyire érezzük a világjárvány veszélyességét, és ez a bizalom a maszkhasználattal kapcsolatban is megjelenik.

Solskin / Getty Images

A maszkviselés ugyanis alapvetően befolyásolja azt, hogyan látjuk az embertársainkat: a megbízhatóságukról kevésbé tudunk képet adni akkor, ha nem látjuk az arcukat teljesen, és a szimpátia, egyéni tetszés is változik a maszk hatására. Az eredmények azt mutatják, hogy az attraktivitást a maszkviselés „középre nyomja”, azaz a szélsőségesen attraktív embereket kevésbé, a kevésbé attraktívokat pedig inkább szépnek látjuk, ha maszkot hordanak. Az eredémnyeket tovább torzította az intézményrendszerbe vetett bizalom: aki egyébként is bizalmatlanabb volt, annál a maszk sem torzított annyira. „Az elmúlt kétszáz évben megtanultuk, hogy paranoidnak lenni a legadaptívabb dolog, mégis sokan vakon bíznak” – mondta Unoka Zsolt. Egy ilyen szituációban, mint a pandémia, szükség is van rá: ugyan sok orvos is kevésbé érti, mi történik a járvány alatt, aki nem tudós, az nem tehet mást, mint elhiszi a kutatók által kommunikált információkat.

A tudomány és média iránti bizalmat mérő faktor és az arcok megítélése között szignifikáns összefüggéseket találtak. A tudomány iránti bizalom együtt járt a maszkos képek magasabb attraktivitásának és jobb megbízhatóságúnak, valamint kevésbé fenyegetőnek ítélésével. A média iránti bizalom hasonló eredményeket mutatott. Az állami szervekkel szembeni bizalmat mérő faktor összefüggött az az iránti bizalommal, hogy a maszk viselése megvédi önmagát és másokat, valamint ellentétes volt azzal az attitűddel, hogy a maszk fizikailag károsítja a viselőjét. Összességében elmondható, hogy a különféle szervekbe vetett bizalom egyenesen összefügg a maszkos személyek jobb megítélésével, valamint a maszk hatékonyságába vetett hittel.

Egy másik, témába vágó kutatásban a szegedi szakemberek vizsgálták, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább azt, hogy az adott személy egyet ért-e a maszkviselés szükségességével. Kiderült, hogy a maszkviselés támogatását az befolyásolja, hogy mennyire nehezíti meg mások beszédének megértését, és mások érzelmeinek olvasását. Az összeesküvés-elméletekbe vetett hit csökkentette a maszkviselés támogatottságát, mint ahogy az általános bizalmatlanság is, miközben az empátia növelte azt. Érdekes, hogy

a tesztet kitöltők általánosan úgy vélekedtek, hogy mások szerint kényelmetlenebb a maszk, mint szerintük.

Az eredmények kapcsán a kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a maszkviseléssel kapcsolatos attitűdöket megcélzó kommunikációban érdemes külön figyelmet szentelni a hiteles információk átadására (összeesküvés-elméletek ellensúlyozására), valamint a maszkviselés normalizálására, és annak tudatosítására, hogy a társadalmi támogatottság valójában nagyobb, mint ahogy azt az egyének feltételezik.

A COVID-19 járvány első hullámának jelentkezése és a korlátozó intézkedések kapcsán egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra is, hogy a hirtelen változások és bizonytalanság negatív hatással lehet a gyermekek és fiatalok mentális egészségére.

Egy az eseményen bemutatott új kutatás célja a 3-18 éves gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének vizsgálata volt a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A kérdőíves megkérdezésben itt szülők, jellemzően édesanyák vettek részt. A szülői beszámoló szerint a COVID-19 járvány első hullámának idején csak a gyermekek felének volt jó az életminősége a kortárs kapcsolatok, a szabadidő eltöltése és a mentális egészség területén, és a gyermekek fele mutatott klinikailag már jelentős pszichés tüneteket.

Egy másik kutatásban kifejezetten online oktatásban részvevő serdülőket vizsgáltak. A kapott eredményekből nem csak az derült ki, hogy lényegesen alacsonyabb életminőségről számolnak be a serdülők, de az is láthatóvá vált, hogy bár a korábbi kutatásokban az életminőség megítélését nagyban befolyásolta a fiatal neme, kora, illetve egyéb pszichés zavarok tünetei, a krízishelyzetben ezek a különbséget adó tényezők szerepe eltűnt.

Sally Anscombe / Getty Images Két gyerek arcmaszkban tart az iskolába, így távol marad a társadalmi távolságtartástól

Fejleszteni kell a pszichiátriai ellátást itthon

Dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke elmondta: a járvány abszolút negatívan hatott a magyar pszichiátriai ellátásra, hiszen rengeteg pszichiátriai intézményt COVID-ellátásba szerveztek át, illetve a szakembereket is COVID-ambulanciákra kellett átcsoportosítani. Dr. Balázs Judit emellett kiemelte, hogy a betegek nem lettek jobban ezidő alatt, sőt: megnőtt a mentális problémák prevalenciája a járvány alatt. Bizonyos esetekben a telemedicínára álltak át a pszichiátriai ellátásban is, de pont azok a betegek nem jutnak hozzá ehhez a lehetőséghez, akiknek jellemzően a legnagyobb szükségük lenne rá.

„A pszichiátria a járvány előtt is hiányszakma volt, most pedig még jobban csökkent a bevethető pszichiáterek száma. Ugyan erre nincsenek pontos adataink, de a nemzetközi tendenciák ezt mutatják” – fejtette ki Unoka Zsolt. A szakértők elmondták: az első hullám alatt globális adatok alapján a rehabilitációs ágyak mintegy 60 százalékát elvitték a COVID-os betegek számára a pszichiátriai osztályokról.

Fontos az ágazat fejlesztése, hiszen jellemzően a pszichiátriai ellátásra szoruló emberek verekszik végig nehezen magukat az ellátórendszeren: egy súlyosan depressziós először lehet, hogy felveszi a telefont, hogy elmenjen az orvosához, de mire eljutna a kezelésig és a megfelelő gyógyszerekig, már annyi lépésen kellene végigmennie, hogy általában elveszti a motivációt. A poszt-COVID és a lezárások mentális hatásai miatt azonban most nagyobb szükség van az ellátórendszer helyes és könnyű működésére, mint másfél évvel ezelőtt volt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.