Tudomány zöldövezet

Teljesen megbolondultak az évszakok Magyarországon

Az egész északi féltekéhez hasonlóan Magyarországon is jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben – írja Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfokon. Az elemzést az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján végezték.

Hazánkban 1971-1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár, és augusztus 20-án ért véget, 2011-2019 átlagát tekintve viszont már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott az évszak.

Ezzel a nyár nagyjából 50 nappal lett hosszabb.

Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiálták. A nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt.

A tél immár november vége helyett december elején kezdődik, az évszak az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971-1980-ban – igaz, a köztes évtizedekben az is előfordult, hogy tovább tartott. Szükségszerűen a tavasz is rövidebb lett, amely inkább az évszak végének előbbre tolódása miatt jelentkezett. A legnagyobb mértékű csökkenést az ősz esetében észlelték: az 1990. előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, de az utána következő három évtizedben kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.

Az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről-évtizedre előrébb kerül az átlaghőmérséklet alapján, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele már a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét tekinthettük a nyár utolsó napjának, míg az 1970-es és 1980-as években még egyértelműen augusztusban ért véget az évszak.

Farkas Norbert / 24.hu

Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az elmúlt évtizedekben a tavasz és a nyár kezdete előbbre tolódott az északi félteke közepes szélességein, a tél és az ősz kezdete pedig későbbre csúszott. Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek tudható be. Amennyiben nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet. 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűsíthetően csupán két hónapig tartanak majd.

Hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben, és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága viszont nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák – az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően a szélsőségek is gyakoribbá fognak válni.

Az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú változása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk.

Az átalakulás az ökoszisztémára is súlyos hatást gyakorolhat, a növények különösen érzékenyek a változásra. Az általános melegedés, illetve a nyarak hosszának kitolódása ráadásul az inváziós fajok terjedését is elősegíthetik. Az egyik legismertebb példát a szúnyogok jelentik, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus kórokozókat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.