A favipiravir a remdesivir mellett az egyetlen olyan gyógyszer, amely a klinikai vizsgálatok alapján meglehetősen nagy bizonyossággal hatékony a SARS-CoV-2 koronavírus ellen. De csak akkor, ha a betegség korai szakaszában alkalmazzák. Ezért számos szakember küzdött azért, hogy a gyógyszert ne csak a már kórházba került betegeknél lehessen alkalmazni.
A Magyar Tudományos Akadémia részéről e véleményt legmarkánsabban Keserű György Miklós, Kovács L. Gábor és Makara B. Gábor akadémikusok képviselték. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja, a Magyar Tudomány Ünnepén is tartott előadást a favipiravirról. Vele készített most interjút az MTA weboldala, ezt foglaljuk össze.
nem várható tőle, hogy előrehaladott fertőzésben hatékony legyen, így nem helyettesítheti az általános járványellenes intézkedések szigorú betartását, legfőképpen pedig nem teszi szükségtelenné az oltást.
A favipiravirt még 2014-ben Japánban engedélyezték először influenza A és B-vírusfertőzés kezelésére. Nagyon fontos, hogy tabletta formában, szájon át lehet alkalmazni. Egy évvel ezelőtt először Kínában, a COVID-járvány kitörésének helyszínén kezdték alkalmazni a favipiravirt a SARS-CoV-2 koronavírus ellen is, mivel egy széles spektrumú antivirális szerről van szó, amely általában hatékony lehet az RNS-vírusok ellen. Az új típusú koronavírus is RNS-vírus, ezért került a kínai orvosok látókörébe a favipiravir is. A korai kínai klinikai vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy e vizsgálatok vészhelyzeti forgatókönyv szerint zajlottak. Vagyis nem alkalmaztak kontrollcsoportot a kezelt csoporttal szemben, így a levonható következtetések is korlátozottak.
hanem a bevett kezelést. Ez általános eljárás a súlyos betegségek ellen fejlesztett gyógyszerek vizsgálatakor, hiszen egy beteget sem lehet kitenni annak, hogy semmilyen hatásos kezelésben ne részesüljön.
A vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a favipiravir átlagosan hat nap alatt vírusmentességet eredményezett. A kutató szerint jelentősen javította a klinikai tüneteket, csökkentette a lázat, és a kórházban töltött napok száma is kevesebb volt a favipiravirt kapott betegek esetében.
A kezdeti vizsgálatok jelentős része megfigyelésen alapult. Ahol alkalmaztak kontrollcsoportot, ott is a vészhelyzet idején érthető forgatókönyv alapján történtek a kísérletek, és a gyógyszert sokszor súlyos állapotú betegeknek adták. Ugyanakkor már meglehetősen sok vizsgálat zajlott világszerte, Japánban, Oroszországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is. E vizsgálatokban a favipiravir hatékonynak bizonyult, de csak a fertőzés korai stádiumában.
A fertőződést körülbelül ötnapos inkubációs szakasz után követik a tünetek. A tünetek megjelenése után fordulnak a betegek orvoshoz, és ezután lesz általában pozitív a PCR-tesztjük. Ettől számítva hét-tíz nap áll rendelkezésre arra, hogy a favipiravirt hatékonyan alkalmazzák. Ez az az időablak, amikor a favipiravirkezelésnek létjogosultsága van. A szer a betegség gyulladásos szakaszában, amikor a betegek rendszerint már súlyos tüdőgyulladással küzdenek, már nem elegendő.
A favipiravir (a remdesivirhez hasonlóan) a vírus RNS-örökítőanyagának a sokszorozását, magyarul a vírus szaporodását gátolja. A szer egy hamis kódot illeszt be a virális RNS-be, ezzel leállítja a másolást. Ennek köszönhető, hogy számos RNS-vírus ellen hatékonynak bizonyult.
Egyelőre két olyan terápia áll a szakemberek rendelkezésére, amely a klinikai vizsgálatok során bizonyos fokú hatásosságot mutatott: az infúzióként adott remdesivir és a tablettaként szedhető favipiravir. Előbbi értelemszerűen csak a kórházba került súlyos betegeknél alkalmazható (hiszen infúzióról van szó), utóbbit viszont akár otthonában is szedheti a beteg. Való igaz, hogy egyre több hatékony vakcina jelenik meg, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegség kezelésére alkalmas gyógymódok keresését fel szabadna adnunk. Az eddig kipróbált szereket nem a SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztették ki, ezért továbbra is szükség van arra, hogy a világ kutatói közössége kifejezetten az új típusú koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszereket fejlesszen.
A szakember megjegyezte: nem lehet a védekezést egyedül a vakcinákra alapozni. Ez már most is hatalmas logisztikai kihívást jelent, és az oltási hajlandóság is elmarad a várttól. Az újabb és újabb vírusvariánsok pedig további problémát jelenthetnek. Mindezek a tényezők rontják az oltási program hatékonyságát.
